A SEria.hu a SONY márka mobiltelefonos barátainak oldala.

---

A "SONY" a Sony Corporation, Japán bejegyzett kereskedelmi márkája.

---

Az oldalunkon említett make.believe, Xperia, Walkman, Cyber-shot, Exmor'R és más Trade Mark védjegyek és logók a SONY tulajdonát képezik. Ezeket ™ hivatkozással nem jelöljük oldalunkon.

Vivát Vivaz! - 4. rész

A kamera. Fotózás, HD videó.

Róla van szó. 8 megapixeles kamera, ami 1280x720 képpontos HD (720p) videófelvételt készít, és az első mobiltelefon a világon amelyik HD videófelvétel közben folyamatos autofókuszra képes.
Persze a HD videózáshoz nem csak a kamera kell, hanem az a bizonyos 720 MHz-es CPU is, ami biztosítja a 2 MB/másodperces kódolást, a folyamatos autofókusz állítást, és még azt a jónéhány egyéb teendőt ami a videónk memóriakártyára írásához kell. Nem egyszerű feladat, nem véletlen, hogy így egyben ez eddig senkinek sem sikerült, de Vivaz megoldja! Meg, mégpedig látványos színvonalon.

Foglaljuk össze röviden, hogy milyen trükkökkel próbálták a minél nagyobb képkivágású videózás esetében a gyártók megoldani a fókuszálás problémáját. Ha másért nem, akkor azért, hogy megértsük, miért zseniális a Vivazunk.

Mivel eddig csak fix fókuszról beszélhettünk, valahogy rögzíteni kellett ennek az értékét, vagyis azt a távolságot méterben, ahol a kamera a legélesebb képet adja, aztán, ha ettől közelebbi vagy távolabbi tárgy (arc, személy, akármi) kerül a képre akkor a fénymennyiségtől is függően egyre életlenebb a látvány.
A gyártók igyekeztek ennek a fix fókusznak az értékét valahogy a vásárlói szokásokhoz igazodva kitalálni, aztán szépen betartva a saját szabályokat, látványos demóvideókat készíteni a vásárlók megnyerésére.
A Nokiák egy részénél (N82, N86, N95 ...) ez az érték 1,5-2 m közé esik, és a mélységélesség látványa kizárólag a fényviszonyoktól függ.
A minőség következő lécsőfoka az, amikor a gyártó a fókusz beállítását manuálisan az első képkockák számára lehetővé teszi a menü valamilyen előre definiált "sorának", ikonjának kiválaszthatóságával. Az újabb fejlődési láncszem, amikor az AF áll be automatikusan az első képkocka alapján, aztán úgy is marad. Ilyen például a Nokia N900 videófelvételi metodikája. Ez abban az esetben, ha nagyon nem térünk el a ettől a későbbiekben, akár nagyon jó eredményt is hozhat, de ha "filmezés közben" elmozdítjuk a kamerát távolabbi, vagy közelebbi objektumra, eseményre, akkor az eredmény siralmas lesz.

A Samsung i8910 HD esetében az adatok (és az elemzések) szerint a fix fókusz értéke szintén 2 méter körüli, de a gyártó állandó szoftveres beavatkozással igyekszik digitális mélységérzetet kelteni. Mi korábban is tapasztaltuk, hogy a Samsungnál már a fotózásban is nagyon hatásosak ezek a szoftveres trükkök. A Samsung HD esetében a Vivazhoz képest "gyengébb" processzorral végeztetett szoftveres számolgatás a másodpercenként felvett képkockák számának ingadozásával jár, és a gyárilag megadott 24 fps érték egy maximumnak tekinthető, az irodalom szerint a gyakorlatban 15-24 közé esik, attól függően, hogy milyen a képtartalom jellege. Szóval itt a HD méret stimmel, de van ami mégsem egészen HD.
A Samsung HD és Vivaz összehasonlítására ráérő tajvani fiatalok készítettek egy tesztet, ami igen ötletes volt. Belültek a tajpeji gyorsvasút kocsijába a két mobillal, és egyszerre vették fel a velük szemben kb. ugyanolyan sebességgel a másik vágányon mellettük elsuhanó szerelvényt. Vivaz szép (de a mozgás jellege miatt szabályszerűen elmosódott) videót készített, a Samsung algoritmusa nem volt képes követni az eseményeket. Ilyen szélsőséges helyzetbe nyilván ritkán kerülünk, de e sorok írója és Samsungos barátja megtapasztalta, hogy az i8910 HD országúti KRESZ szabvány szerint haladó (együtt közeledő és távolodó) gépkocsioszlopok esetében megfelelő távolságnál képes volt folyamatosan "rángató" bakugrás jellegű mozgást rögzíteni. (A KRESZ megjegyzésnek van szerepe, mert szerencsétlen autósok azt gondolván, hogy valamiféle álruhás rendőrök két kamerával kémlelik a ténykedésüket, már kellő távolságból vélhetően a közúti normatívára lassítottak. A teszt elég szépen sikerült egyébként Vivazzal, már csak azért is, mert a tumultusból mellénk leparkolt rendőrautó legénységéből sikerült egy szakszerű igazoltatást is előidéznünk, megúsztuk a bírságot, miután megmutattuk nekik Vivazt.)

Visszatérve Vivaz folyamatos HD videó autofókuszára, meg kell állapítanunk, hogy nagyon hatásos! Egy normális videós számára teljesen megfelelő sebességgel képes a lehető legjobb értéket beállítani. Magyarul. Ha a videózás során a kamerát a szemnek kellemes módon közelítjük, távolítjuk, akkor elérhetjük, hogy szinte majdnem minden képkockánk éles lesz. Nyilván, ha nem akarunk tökéletest, akkor a lehető leggyorsabban ugráljunk közeli és távolabbi tárgyak között. Majd talán valamikor, amikor 10 GHz-es processzorok meg a legújabb NASA technológia lesznek mobilunkban, akkor ilyesmi is lehetséges lesz.
Ez, amire Vivaz ma képes, az forradalmi előrelépés a mobilos videózásban.

Még néhány gondolat a folyamatos autofókuszról. A mi saccolásunk szerint az autofókusz kb. 7-8 cm (!!!) távolságtól kb. 30-40 m távolságig tökéletesen végzi a feladatát. Gondoljunk bele, már a makrótartománytól!
Nem akarunk cikkünkbe demóvideó halmokat ültetni, láttak már olvasóink eleget az interneten másoktól ahhoz, hogy elhiggyék: Vivaz kiváló HD videókat készít. De. Nem tudunk ellenállni egy olyan videó bemutatásának aminél kifejezetten az volt a szándékunk, hogy na most aztán "megfogjuk" Vivazt. Vessünk be minden létező kellemetlenséget. Legyen töksötét, legyen üzemben a videófény, aztán közelítsünk ameddig csak lehet, mondjuk a számítógépünk billentyűzetére pár cm távolságtartományban. Íme, az eredményt ITT lehet letölteni (18,9 MB).

Videózás - csak ügyesen!

Vivaz kamerája jó, és mint tudjuk Vivaz a videózásban nyújt kiemelkedőt. Gondoljuk csak meg! Ezzel a kis optikával kell másodpercenként legalább 24-szer összegűjteni az elegendő fényt! Az "elegendő fény" problematikája még fotózáskor, azaz állókép készítésnél is dilemmát okoz a mobilfotósnak, itt pedig minden megy automatikusan. Vivaz a korábbi mobilokhoz képest valóban egy kisebbfajta csodát művel, mégpedig stabil 24 képkocka/másodperc sebességgel! (Az igazi nyilván a min. 30 fps lenne, de ne legyünk telhetetlenek...)

A legnagyobb megdöbbenést az okozta, hogy még viszonylag silány fényviszonyok mellett is nagyon jónak mondható videókat készít. Még éjszakai felvételre is van lehetőségünk, és a felvett videó nem lesz zajos a fekete tartományban sem. Aztán. A folyamatos autofókusz éjszakai felvételeknél is teszi a dolgát, már legalábbis akkor, ha van mit értelmeznie a felvétel során. (Van külön éjszakai mód beállítási lehetőségünk is, mi előbbi megállapításunkat a teljes Auto módra tettük, ez a bal oldali ikonsor legalsó ikonja.)

Az az igazság, hogy Vivaz nyaggatása során ki sem próbáltuk a VGA felvételt. "Leragadtunk" a HD videózásnál.
Szóval Vivaz minden ízében HD videózásra termett, és megtesz az érdekünkben szinte mindent, hogy a videóink a lehető legjobbak legyenek. Ha viszont valóban gyönyörű videókat akarunk készíteni, akkor cserében nekünk is illik betartani néhány elemi szabályt.

Az első, hogy állítsuk be helyesen. A kamera indítása után a jobb alsó sarokban található táska ikonra klikkeljünk először, és a videó formátum kiválasztása után azonnal döntsünk a fehéregyensúly - Automatikus/Lámpafény/Neonfény/Napos/Felhős - kérdésében. Ezután tanácsos a menü baloldali ikonjaival foglalkozni, mégpedig legelőször is a Fókusz - Automatikus/Végtelen - módjának kiválasztásával kezdeni az ikonok bökdösését. De jó lett volna, ha ez az ikon középről legfelülre került volna, mert talán sokan úgy gondolhatják, hogy felülről lefelé haladva az ikonok valamiféle fontossági sorrendet tükröznek. Na jó, rá lehet húzni logikát a meglévő sorrendre is, és a fókuszmódot is a leggyakrabban auto módban szeretjük, mi több imádjuk, de feljebb írtuk, hogy a videó autofókusz csak egy határig képes követni a távolabbi objektumokat, és e határon túl feleslegesen mintavételez, másrészt mintha bekapcsolt állapotban tényleg nem lennének olyan szépek a hegyvidéki tájak. A különbség csak árnyalatnyinak tűnik, de különbség. Nem jöttünk rá ennek nyitjára, de biztosan van ennek beépített algoritmusa. Mégpedig olyasmi, ami megzavarhatja a távoli hegyek feletti felhőzet konstans színvilágát, és akár videózás közben az ég folyamatos "átfestéséhez" is vezethet.
A második. Adjunk a kamerának minél több fényt (de ne szemből), meghálálja. A legszebb videókat dél körüli derült napsütésben fogjuk készíteni, de kerüljük a napos és árnyékos területek arányainak jelentős változását, mert ez képes befolyásolni a folyamatos AF működését.
A harmadik. Ha már HD videó kamkorderünk van a mobilunkban, akkor illik nekünk is videósnak lenni, törekedjünk a videózás elemi szabályainak betartására. Lépegetés közben lehetőleg tartsuk azonos magassági síkban a kamerát, ne zavarjuk meg a folyamatos autofókuszt azzal, hogy a mobilunk a lépésünk ütemére kileng, vagy hirtelen változik a kép tartalma. Az oldalirányú elmozdításokat szép finoman végezzük, ugyanígy minden ráközelítésünk-távolodásunk szép elegáns legyen. Ide-oda rángatott kamerával nem lehet videózni. Naszóval, nem minden a kamerán múlik, van ami rajtunk is.

Firmware és videóminőség összefüggések. Mi Vivazos videós pályafutásunkat a jócskán a kereskedelembe érkezés előtt kiadott első - R2AA012 - szoftverrel kezdtük. A videófelvétel nagyon szép gördülékenyen ment, akadást egy pillanatra sem tapasztaltunk. Aztán jött a - cikkünk írásának időpontjában - legfrissebb R2AK06 firmware, és Vivaz sok egyéb tulajdonságának javulása mellet azt tapasztaltuk, hogy ritkán, de a felvétel első időszakában egy-egy pillanatra megtorpan a HD felvétel. Reméljük, hogy a következő frissítésben ez ismét a helyére kerül.

Fotózás

A világon jelenleg egyedülálló videófelvétel mellett a fotózás is sok örömet fog okozni. Főleg akkor, ha értelmesen tesszük. 8 megapixel esetében már nagyon zavaró a legkisebb bemozdulás is, nem csak a miénk, hanem a fotóalanyé is, legyen ez a barátunk, barátnőnk, társaság, vagy a szél mozgatta virág, fák stb.
Aztán. Nehogy azt higgyük, hogy mindent ami elénk kerül, kutya kötelességünk 8 megapixeles felbontásban fotózni. A "mindent 8 megapixellel" a tesztelők elemzéseihez kell elsősorban, mivel itt jelennek meg a legláthatóbban a kamera, illetve a fotók hibái, amiket aztán PC monitorunk felbontásán rendszerint nem is fogunk látni.

Az értelmes fotózáshoz előszöris gondoljuk meg, milyen célt szolgál a fotónk. Lehet többféle szempontunk, ezeknek tegyünk eleget. Például, ha Vivazunk kijelzőjén szeretnénk bemutatni másoknak a fotóinkat, akkor teljesen felesleges a 8 megapixeles fotó 3264x2448 képppontja, ami ráadásul 4:3 képarányt jelent. Ilyenkor használjuk a 6 megapixeles vagy a 2 megapixeles 16:9 képarányt. Ha csak a mobilkijelzőnk számára készítjük fotóinkat, arra is gondoljunk, hogy mobilunknak majd meg is kell nyitnia (a kijelző méretére kell kicsinyíteni) ezeket a képeket. Nincs az a csodamobil a világon, ami több tucat 8 megapixeles képet képes lenne gyorsan a kijelzőre varázsolni! Vivazunk igyekszik havi "bontásban" gyűjteni képeinket, de ha egy hónapon belül rengeteg fotónk gyűlik össze, várhatunk mi is és a képek után érdeklődő barátunk is a megjelenítésre. Aztán jön a buta értékítélet: lassú a mobil, pedig inkább a saját hülyeségünkről van szó, bár utóbbit nehezebb elismerni. (Egyébként ugyanerre a szituációra hasonló megállapításokat olvasunk a jelenlegi 1GHz-es high-end csúcsmodellekről is... Nocsak, mennyivel gyorsabb XY, YZ meg mennyivel lassabb, holott XY-nak csak 2 megapixeles, YZ-nek meg 5 vagy 8 megapixeles fotókat kellett a kijelzőre írnia. Elég sok fotó esetében bizony még az 1GHz-es CPU is kevés.)
Értelmes döntés lehet monitorunk képarányához igazítani a fotóink képarányát is.

Gondoljunk arra is, hogy - bármelyik - mobilról van szó, egy kisátmérőjű optika gyüjtögeti össze a fényt a CMOS lapkánkra. Minél nagyobb felbontásra vágyunk, annál több fényre volna elvileg szükségünk a minél kevesebb hibát eredményező fotóhoz, még akkor is, ha a CMOS lapka méretét (és "érzékenységét") is igyekeznek valamiképpen növelni a gyártók. Az elérhető legjobb minőséghez tehát a lehető legtöbb és legmegfelelőbb fény kellene ahhoz, hogy valóban megjelenjenek a CMOS-on azok a "többlet" részletek amiket a nagyobb felbontástól várnánk. Ez azonban csak valóban optimális körülmények között igaz, kevésbé optimális esetben szoftveres algoritmusok segítenek a kompenzációban. Számtalan mobilfotós tapasztalata is megerősít minket abban, hogy rossz fényviszonyok mellett teljesen felesleges a 8-12 megapixel, több részlethez nem jutunk, hiszen a külvilágból a CMOS-ra érkező fény sem tartalmaz több részletet! Ezt az empírikus elvet akár ellenőrizhetjük is, mégpedig az elkészült fotóink tömörítés utáni méretének tanulmányozásával. Nagyon sok megapixeles, szürkületkor készült képeink alig lesznek nagyobbak, mint az "egy mérettel" kisebb felbontással készültek.

Az alábbi képkollekciónk nem véletlenül lett összeválogatva, hanem azért, hogy különféle tipikus "élethelyzetben" készült jellemző fotókat mutassunk be.

Fotóink elkészülte után a készített fotóinkat látjuk, nem azt amit a kamera vagy a szemünk látott a fotózás pillanatában. A tesztelők és a felhasználók általában a fotók egymáshoz viszonyításával, az elkészült fotók alapján itélnek valamit jobbnak, vagy rosszabbnak, és nem pedig a látott valósághoz viszonyítva. Ezt a mobilgyártók egy része ki is használja, szemnek tetszőbb fotókat hoz létre, ami viszonyt akár nagyon messze is állhat a kameránk elé kerülő eredeti látványtól. Így nagyon sok tesztben az állítások nem a kamera minőségére, hanem az elkészült digitális kép szubjektív szépségére vonatkoznak. (Nem említve itt a zaj, a kromatikus aberráció, a színfeldologozási hibák látványát.)

A mobilokban általában a JPEG tömörítés valamilyen saját algoritmusát használják a gyártók, ahány gyártó annyifélét, és még e tömörítési eljáráson belül is használnak különféle rafinált módszereket. A mobilokban használatos JPEG tömörítésben és a CMOS áramkörökben használatos digitális képfeldolgozás folyamatában elkülönül a képtartalom, a minimális kontúr(pixel)sáv és a színek kezelése. Az első amit át kell gondolnunk, az a képek részletességének tartalma.
Minél több részletet (képalkotó elemet) tartalmaz a felvétel, annál nagyobb lesz a file mérete. Mit gondol a keves olvasó, az itt látható kollekcióban melyik fotó fájlmérete a legnagyobb? A legszinesebb? Nem. Ha megnézzük, akkor látjuk, hogy a 3. sor első fotója, ahol alig van jelen néhány színárnyalat, de minden fűszál a JPEG tömörítés számára egy külön elem, amit a JPEG nem képes az ismétlődő részletkeretek számával és függvénnyel leírni. Ez a 8 megapixeles fotó 4,3 MB méretű, az alatta található "bonyolultabbnak" tűnő, pedig csak 3,3 MB, az ez alatt található pedig mindössze 2,8 MB, pedig mennyivel több minden látszik rajta. Mindez azért van mert a tömörítés utóbbiaknál talált "azonos" ismétlődő elemeket, és azokat nem "darabszámra", hanem egy függvény segítségével írta le. Az elkészült fotónk minősége ezekután sejthetően erősen függ a JPEG tömörítés algoritmusától, és ez pedig attól, hogy mennyi valóban elkülöníthető apró részletet közlünk vele. Ha a "fűteszt" képünket 8 megapixeltől kisebb felbontásban fotóztuk volna, jelentősen eltérő látványt kaptunk volna eredményül. Tessék, lehet kisérletezni. Mindebből az a törvény is következik, hogy ha egy területen nincsenek is jellemzően megkülönböztethető részletek, akkor a nagyobb felbontás sem képes többlet látványt adni a képhez! Erre gondolva ugye már érthető, hogy kell lennie egy határnak ahonnan kezdve a nagyobb felbontás felesleges. A rendelkezésünkre álló 8 megapixeles felbontás előnyeit tehát nem tudjuk kihasználni minden esetben (sőt minél nagyobb a felbontás, annál kevesebb esetben), de jó, ha van, mert nem állhatunk neki elmélkedni minden fotónk készítésekor, viszont az is sejthető, hogy a legtöbb fotónk nem a 8 megapixel rendelkezésünkre állásától lesz jobb vagy rosszabb.

Színhibák, színkezelés. A valóságot megközelítő színhűséghez a digitális fotózásban elméletileg 24 bites színárnyalat-megkülönböztetés szükséges. Igenám, de a mobilok elemi CMOS mátrixterületei rafinált módon érzékelik a szineket, aztán a JPEG tömörítés itt is átszámolja a látott valóságot, ha nincs ennyi, vagy ha a CMOS elméleti területein ismétlődően azonosak vannak, megint egyszerűsít, és rendszerint elmos finom színátmeneteket. Ezt a gyártók szoftveres "optimalizálási" trükkjei is kiegészítik. Mi is írtuk korábban, hogy ha a Samsung az algoritmusában "retusál" tipikus színtartományokat, akkor tessék, a Sony Ericsson is tegye meg, ha ez kell a népnek meg a tesztelő ítészeknek. Ezt egyébként a C905 és Satio esetében vetettük fel. Miről is van szó?
Istenbizony mondjuk és állítjuk, hogy a második sor 3. képe és a negyedik sor 2. képe esetében a felhős ég színtartománya teljesen azonos volt! Ez a KRESZ-táblás fotó sem véletlenül került a kollekcióba. Lám, Vivaz is képes már a Samsung trükkjéhez hasonlóan a kék szín mennyiségi arányainak észlelése alapján tovább "kékíteni" az eget. Igaza van. Mármint legalábbis ahhoz képest, hogy az ítészek a C905 és Satio égszínkékjét túl fakónak találták, és a Samsungok túlszínezett világát mondják jónak. Az ég egyébként valóban fakókék volt, de lám még kékíthető, ha egyszer valakiknek ez tetszik. A KRESZ-táblás képen ez annyira "jól" sikerült, hogy a fakókék égből sikerült szinte viharos időre jellemző eget készíteni. Szóval még nem tökéletes a dolog, látjuk a képen, hogy a zajcsökkentés érdekében megvalósított "kékítés" (és a zajpontok kitöltése a szomszéd CMOS cella színtartalmával) erősíti a vezetékek mellett látható aberrációt is. (Az is lehet, hogy a szoftver-algoritmus jó, csak a gyártási szórás miatt lép fel a jelenség...)

Azt is látjuk, hogy Vivaz fotói nem kezelik elég szépen a színátmeneteket, és több színtartomány is képes a beégésre. Ez ellen mi sem az expozíció sem semmilyen más állítással nem tudtunk védekezni. A fehér beégése mellett - ami akár tipikus mobilkamera betegségnek is tekinthető -, a sárga, és a piros színtartomány viselkedése rendkívül zavaró volt. (Piros szirmú virág fotóinkat le is kellett selejtezni, annyira egybemosottá váltak az árnyalatok.)

Képkollekciónkban nem találunk végtelen fókusszal készített tájképeket. Ezen a területen Vivaz teljesen átlagos teljesítményt nyújt, képes arra mint bármelyik konkurense, de jobbra nem. Vivaz a közelképek, az utcai fényképezés során "futja ki magát". Külön makró módunk nincs. De mintha nem is lenne erre szükség, az AF döbbenetesen rugalmas, és nagyjából 10-15 cm-es távolságból nagyon jó képeket kapunk mütyürökről is, ez egy-két fotónkon is látható.

Vivaz fotói egyébként általában sokkal zajszegényebbek mint az átlagos mobilfotók. Különösen meglepő a beltéri, szobai felvételek zajmentessége! Ilyen zajmentes beltéri fotókat még nemigen láttunk. Összefoglalva: jól működik ez az új zajcsökkentő metodika, csak még finomítani kell egy kicsit!

Miután vizsgálgattuk a fotókat, nehogy azt gondolja valaki, hogy Vivaz nem csinál jó fotókat. Ugye a kritikus hangvétel ellenére jól látszik, hogy nagyon is jók ezek a fotók! Lehet, hogy talán szigorúbbak vagyunk a kelleténél, de ha ez így van, akkor azért tesszük, hogy a következő firmware-ben javíthatók legyenek a kimutatott hibák.
Így, Vivaz mostani állapotában fotózásban elmarad Satiótól, és nem csak Satio 12 megapixeles képessége miatt. Satio és Vivaz kamerája, fotós képességeik egyébként sok tekintetben közel állnak egymáshoz. Satio kamerája viszont jobb, Vivaz esetében pedig még lesz mit optimalizálni a jövőben, de valószínűleg nem fogja elérni Satio minőséget. Egyúttal az a véleményünk, hogy Vivaz közelebb áll a fiatalos igényekhez, amire a videós képességek teszik fel a koronát.

Lapozz a következő oldalra!