Xperia arc és neo - 1. rész

Bevezetés

Arcról és neóról korábban írtunk már egy rövid előzetest, ezeket érdemes lehet most ismét megnézni:

- Sony Ericsson Xperia arc - első benyomások
- Sony Ericsson Xperia neo - rövid áttekintés

E cikkeinkben találhatunk fotókat arcról és neóról, de mielőtt ma rátérnénk a részletekre, nézzünk meg egy másik fotókollekciót.

Arc és neo:

Neo, az X10i, az X10 mini és Aspen egymás mellett: (Aspen Windows Mobile 6.5 operációs rendszerű, itt a méretek összehasonlítása kedvéért szerepel.)

Ezúttal egy kicsit részletesebben olvashattok a két modellről.

A készülékek 2-2,5 hónapot időztek nálam, ez idő alatt alaposan összeszoktam velük, és megszerettem őket. Egyszer sem nehezítették meg a dolgomat. Az Android 2.3.2-vel még akadt egy-két hiba, ez a 2.3.3-as frissítéssel mind elhárult.
A teszt során végig kezesek voltak mint a bárány, hozták az elvárt sebességet, sőt olykor még a vártnál többet is, amit majd a sebesség tesztelő programok is igazolnak. Mind a két modell meggyőzött arról, hogy a dual core processzorok egyelőre teljesen feleslegesek a piacon. Mielőtt bárki is felordítana, hogy nem így van, újra hangsúlyozom, hogy MéG feleslegesek, a későbbiekben MAJD talán érdemes lesz figyelni rájuk, de most még nincs meg az az előnyük, hogy megérje értük 45-50 ezerrel több pénzt fizetni. Erre, valószínűleg sokan rájöttek már, nem csak én. Erről is lesz szó a cikkben bővebben, aki pedig nem hiszi, járjon utána az árukeresőn a véleményeknek pl. az LG Optimus 2X-ről mely joggal érdemli meg az év parasztvakítása jelzőt. Majd nézze meg az arc és neo értékeléseit is.

Továbbá nem igaz az a sokak által állított észrevétel sem, hogy az új Xperia sorozat semmi lényegi fejlődést nem hoz. Ezt megcáfolom, méghozzá határozottan. Csak a fontosabb dolgokat említem meg: sokkal jobb kijelző és kamera, jobb akkumulátor, jobb üzemidő, jobb, gyorsabb, korszerűbb hardver, jobb összeszerelési minőség. Mindezek mellett még számos kisebb-nagyobb hibajavítás, újdonság, újítás található a készülékekben. Végül, a 2.3.3-as frissítéssel olyannyira optimalizált szoftvert kaptunk, hogy azt mondhatjuk: a Sony Ericsson tanult korábbi hibáiból és immár figyelembe veszi a tulajdonosok és bétatesztelők visszajelzéseit is. Ez példás dolog, igen, erre vártunk már jó ideje.

Ennyi bevezető után lássuk a részleteket!

Arc és neo - miben különböznek, miben azonosak

A leglényegesebb azonosságokat és eltéréseket az alábbi két táblázat mutatja:

	arc	neo
Típusjel:	LT15i	MT15i
Képátló (coll):	4,2	3,7
Felbontás:	854x480	854x480
Reality display:
Mobile Bravia Engine:
Kamera (Mpx):	8,1	8,1
Exmor'R CMOS:
Kamera az előlapon:
Autofókusz:
HD videó felvétel (720p):
HDMI kimenet:
Akkumulátor típusa:	BA750	BA700
Akkumulátor (mAó):	1500	1500

	Méret (mm)	Súly (gramm)
Xperia arc:	125×63×8,7	117
Xperia neo:	116×57×13	126

A két modell azonos alapokra épült. Mindkettőben az 1GHz-es Qualcomm Scorpion CPU magot + Adreno 205 GPU-t tartalmazó MSM8255 chipset dolgozik, ez meghatározza az azonos képességeik java részét is. A ROM mérete mindkét készülékben 1 GB, melyből 360-380 MB használható szabadon. A szabad ROM mérete beállításainktól függően változhat.
Arc és neo egyaránt 512 MB méretű RAM-ot kapott. A chipset-memória optimalizálását a Qualcomm és a Sony Ericsson együtt végezték. Ennek előszele debütált már az X10-ben is (csak kisebb fizikai mérettel, abba ugyanis 380 MB került), ott azonban még nem volt ilyen szinten minden optimalizálva mint a neo-arc párosban. A benchmark programokban arc és neo az egymagos CPU-val rendelkező modellek sorának élére került.

Az 512 MB-os RAM-ból átlagban 350-385 MB marad meg nekünk, amíg a telefonkészülékre semmit sem telepítettünk, ez is több beálítástól függhet. A többit viszi a Launcher és a beépített programok.
Egyes HTC-knél a 768 MB RAM-ból is kb. ugyanennyi marad szabadon, lévén, hogy a SENSE, a HTC kezelőfelülete dupla RAM mennyiséget foglal le, hiszen sokkal hardverigényesebb.
Miután a készüléket teleraktuk programokkal, a szabad RAM mennyisége természetesen jelentősen csökken. A beállítások/alkalmazás kezelés menüponton belül nyomon követhetjük az aktuális RAM megoszlási állapotát és azt is, hogy melyik program mennyi RAM-ot foglal le a memóriában.
Egy példát említve: abban az esetben ha 75-80 db program volt telepítve, akkor is mindig maradt átlagban 90 MB körüli szabad RAM-unk. Persze vannak igen erős RAM igényű programok, mint például az SPB Shell 3D, mely 47 + 4,4, tehát több mint 50 MB RAM-ot kötött le. Bizony az extra konfigurálhatóságnak és a látványnak ára van a memóriára és a készülék fogyasztására nézve is.
Nem különösebben érint minket, de azért említsük meg - a tanulság kedvéért is -, hogy a Sony Ericsson az arc-ot Japánban is forgalomba hozta kétféle változatban. Japánban arc változatai acro SO-02C, és acro IS11S névvel, illetve típusszámokkal jelentek meg. A SO-02C hardveresen teljesen megegyezik arccal, az IS11S-ben 1 GHz-es Qualcomm MSM8655 CPU dolgozik. A ROM és RAM méretek azonosak a mi arcunkéval, pedig a japán szolgáltatók kötelező igényei, az OS-re (szintén Android 2.3.3) implementált alkalmazások már "helyből" többet elfoglalnak mint a mi esetünkben.

A neo-nak van egy VGA előlapi kamerája, míg az arcnak nincs! Az arcnak viszont nagyobb a kijelzője és maga a telefon mérete is. Mindkét modell Bravia meghajtós LED háttér világítású Reality Display kijelzővel rendelkezik. A kijelző képátlója az arc esetében 4,2", míg a neo esetében 3,7". Elvi felépítésük, felbontásuk azonos, mindkettő kapacitív érintőpanellel van ellátva. A kijelző fényereje és betekintési szöge, és általában a látható képminőség nagyon sokat javult a 2010-es szériához, illetve jelen esetben az összehasonlításra alkalmas azonos felbontású X10i-hez képest. A színvilág elképesztően jó, élethű, nem fakó, élénk, ugyanakkor nem jellemző rá a túlszínezés, túltelítettség, amit a Super AMOLED és a Super AMOLED+ kijelzőknél látunk.

A neo GreenHeart mobil

Vannak azonban különbségek is, a neo GreenHeart mobil.
Miben nyilvánul ez meg? 10%-al kisebb a kijelző fényereje és fizikai mérete is, valamint maga a kijelző is, így kb. 25%-al kevesebbet fogyaszt, mint az arc-ban lévő, a környezetbarát célkitűzéseknek megfelelően újrahasznosított anyagokból készült, illetve a felhasznált anyagok is újrahasznosíthatók, ez persze nem jelent semmi rosszat az anyagminőségre nézve. Anyagtakarékos a doboz kialakítása is.
Továbbá a már említett új RAM technológiának hála, a processzort is kevésbé dolgoztatják meg az izmosabb alkalmazások, így az kevesebbet fogyaszt. A két modellben egy újabb fejlesztésű akku sorozat darabjait látjuk, melyek ugyanazt a teljesítményt adják le mint a korábbi BST jelűek, de a méretük jóval kisebb, kevesebb helyet foglalnak, kevésbé melegszenek.
Mindent egybevéve, becslésem szerint a neo időben mintegy 25-30%-kal tovább bírja, mint nagyobb 2011-es testvérei, az arc vagy a PLAY. Persze ennek megítélése függ az egyéni használat körülményeitől, a futó alkalmazásoktól és azok jellegétől.

Mint említettem az arc és neo hardveresen azonos, leszámítva a kijelző méreteit. Az azonos hardver azonban nem jelent tükörképszerű hasonlóságot. Sok-sok apróságban eltér egymástól a két mobil a kezelőszerveket illetően. Erre később térek vissza, most nézzük először a design eltéréseit.

A külső - esztétika

Addig amíg az arc egy designer bravúr, a neo visszafogottabb, egyszerűbb látványt mutat.
Arc (magyarul: ív) neve a hátlap kialakítására utal, ilyet eddig nem láttunk egyetlen más gyártótól sem. Talán tényleg nem túlzás azt állítani, hogy az arc a mobiltörténelem eddigi legszebb formatervezési alkotása.
A Sony Ericsson eddig is élen járt a gyártók között a design terén, most az arc esetében mutatja be mire képesek a formatervezői. A cél a minél kisebb vastagság elérése volt, ez látványosan sikerült az íves kialakítással. A hardvereseknek fel is adták a leckét: hogyan és hol helyezzék el a csatlakozókat, gombokat, aztán ehhez hogyan alakítsák ki az alaplapot. Ez nem lehetett könnyű, de állíthatom: sikerült, minden jó helyen van, jól elérhető, könnyen használható.
Arc a viszonylag nagy méretű kijelző, és így befoglaló méretei ellenére relatíve pihekönnyű. A súlya mindössze 117 gramm. Ekkora méretekkel a súly maximális csökkentése a felhasznált anyagokkal és azok falvastagságának csökkentésével lehetséges.
A tokozás műanyag, talán lesznek akik hiányolnák a fém burkolat-elemeket. Nem biztos, hogy igazuk van. Ha ilyesmi súlyra törekednénk fém burkolattal, egyrészt jóval magasabb fogyasztói árat látnánk az árcédulán, másrészt a túlzottan vékony - mondjuk alumínium - elemek nem lennének eléggé merevek. A műanyag elemeken kialakíthatók merevítőbordák, megerősítések, a fém burkolat esetében nem, utóbbi emiatt kevésbé lenne ellenálló a csavaró jellegű igénybevételnek. Nincs arra sem garancia, hogy az alumínium karcállóbb lenne mint a jó minőségű műanyag. Ugyanis minél ellenállóbb alumíniumot szeretnénk, annál nehezebb lenne az ötvözők miatt kisebb falvastagságú elemeket préselni. Végül, az alumínium színezése (eloxálása) is drágább technológiát igényelne.
A színezés a Midnight Blue arc esetében - egy meggyőző műanyagfestési eljárással kivitelezve - egészen elképesztő látványt ad. A másik színváltozat - a Misty Silver - szubjektív látványélménye más mint a Midnight Blue-é, komolyabbnak, hagyományosabbnak tűnő a megjelenése.

A neo egy más világ. Hasonlít a 2010-ben kiadott Symbianos Vivazra. Tegyük hozzá, hogy ezzel a kialakítással ugyancsak egyedülálló a formavilág, kevés gyártó próbálkozott eddig ilyen színvonalú megvalósítással. Az alsó-felső élek íves kialakításához a hátlapon az oldalak irányából kifelé hajló ív társul. Ez sem öncélú azonban, hozzájárul a vastagság, és a súly csökkentéséhez. Ha a neo megjelenését a Vivazhoz hasonlítjuk, állíthatjuk, hogy a Vivaznál megvalósítottra neo esetében a tervezők még "rátettek egy lapáttal". Az anyagminőség, és az összeszerelés minősége is sokkal jobb, mint a Vivaz és a Vivaz pro esetén, és ha figyelembe vesszük, hogy a készülék ráadásul Green Heart, azaz újrahasznosított anyagokból készült, akkor ez igen jó teljesítménynek mondható. Az oldalán végigfutó fémes hatású oldalelem (nevezzük műkrómcsíknak) is igen mutatósra sikerült.
Neo jelenleg a Blue Gradient fantázia nevű mellett piros és ezüst színben kapható, később elképzelhető további színváltozatok megjelenése is.
Arc esetében tökéletes az a két változat ami ma létezik, nem lenne jó, ha az említett japán változatok színei is megjelennének az európai piacon.

A Sony Ericsson továbbra is élen jár a gyártók formatervezési bajnokságában. Minden egyes gyártó esetében kimutathatók olyan formatervezési sajátosságok, formajegyek, amik alapján letakarva a márkanevet, meg tudjuk mondani, hogy melyik gyártó termékéről van szó.
Szinte 100 %-os biztonsággal el fogjuk találni: ez Nokia, ez Samsung, ez pedig LG, vagy Motorola. Akad persze olyan cég is amelynél a jellegtelenség a jellemző (erre a legjobb példa a HTC), az unalmas "szappantartó" forma, "az összes modell egyforma" látvány elborzasztó.
Egyesegyedül a Sony Ericsson modelljein érzékelhető, hogy minden készüléknél alaposan megfontoltak mindent, és a ruhát a célközönség legkifinomultabb ízléséhez igazítják. A Sony Ericssonnál a külső és a belső egyaránt fontos, mindkettő NEKED szól; a konkurensek legjavánál ha adott is a magas színvonaló műszaki tartalom, a megjelenés mintha másodlagos, mellékes lenne.

A burkolat és a kijelző karcállósága kielégítő mindkét készülék esetén, kivétel talán ez alól a csúszós, lakkozott jellegű hátlap, ami kissé könnyebben karcolódik, kopik, mint a készülék többi része. A neo az ujjlenyomatokat is jobban gyűjti sajnos és a felülete is fényesebb mit az arc-nak, akit ez zavar, majd az ezüst változatot választja, ahol kevésbé látszódnak meg az ujjlenyomatok.

A Sony Ericsson mindkét modell kijelzőjét karcállónak jelzi. Nem ad meg azonban "H" karcállósági szabványértéket. Kétségtelen, hogy a TFT panelek előtti kapacitív panel üvegborítása nem normál üveg, de nem "mineral glass" - azaz kvarcüveg, és nem egy Gorilla Glass, tehát kerüljük a karcolódás lehetőségét.

Lapozz a következő oldalra!

|HOME|TOP|