Hot Balloon Race

Kiadó:	Digital Chocolate
Fejlesztő:	Digital Chocolate
Kiadás éve:	2007.
Műfaj:	Casual
Pontszám:

Amikor az ember a kezébe vesz egy Digital Chocolate játékot, akkor egy kicsit elmosolyodik örömében. Ha már játszottál korábban Digital Chocolate játékkal, akkor tudod mire gondolok, hiszen ez a gyártó olyan játékokat adott már ki eddig, mint a Kamikaze Robots, a Tornado Mania, a Tower Bloxx és folytathatnám a sort, de felesleges, ti már tudjátok, hogy mindegyik felsorolt és nem említett játék egy igen tisztességes színvonalat képvisel.

Mind valamilyen szinten különleges, hiszen nem túl sok játék akad, amiben egy tornádót kell irányítanunk (Tornado Mania). Eredeti ötlet a Kamikaze Robots is! És mi történik akkor, ha a DC-nak eszébe jut, hogy milyen jó lenne egy hőlégballonon szállni? Mindjárt megtudjátok...

A játék lényege a címből következően, hogy ballonunkkal alázzuk a versenytársakat, tehát versenyeznünk kell. Erre többféle mód akad, több játékmód, de akár a kupákért is szállhatunk... ez mind csak a szívünktől függ.
A játék először francia nyelvű kiadásban látott napvilágot, ezért egyes változatokban - a kiválasztható angol nyelv mellett - a "Mongolfieres en Folie" címmel jelentkezik be, utalva a hőlégballont megalkotó első francia testvérpárra. (A feltalálók után ma is több nyelvben "mongolfiere"-nek hívják a hőlégballont!)

Akkor vegyük a játékmódokat.
Belépünk a Play menübe, ahol csak Career és Achievements feliratot láthattok. Nem, nem vagyok bolond, lépjetek tovább. Itt kiválaszthatjuk a ballonunkat, alapból egy választható, később majd világkörüli utunkon feloldhatjuk a többit is, - ha jól szerepelünk.

Itt álljunk meg egy szóra... világkörülit mondtam? Igen, azt... indokolnám, hogy miért is: a játékban nagyon sok várost meglátogathatunk, és versenyezhetünk ezeken a helyszineken.

Minden pályának teljesen más a színösszeállítása, a grafikai világa. Ez az egyik dolog, ami engem teljes mértékben megfogott. Hová is mehetünk... hmmm... egy csomó helyre, mint például Mexico, New York, London, Paris... szóval nagyon szép helyekre. De hanyagoljuk, most még a helyszineket, térjünk vissza a játékmódokra.

Miután kiválasztottuk a repülő csodánkat, választhatunk helyszínt is a versenyünknek, de erről már az előbb írtam. Ha ez megvan, akkor végre láthatjuk a játékmódjainak. Csak az elsőn nincs lakat, név szerint a Race opción... kitaláljátok milyen módon megyünk előszőr?... Igen, a sima Race menüponton.
Mit is takar ez... hát, versenyeznünk kell, méghozzá egy gyorsítókkal telerakott pályán. A gyorsító az csillogós karika, amibe bele kell mennünk, és máris nő a sebességünk.
Csodálatos érzés, mikor az ember hajába vág a szél... de hagyjuk. Ha ezt a módot megnyertük, akkor feloldjuk az Evade Race pontot. Itt nincsenek gyorsítók, csak rakéták, meg bombák, meg ellenfelek. Aki lövöldözni szeretne, csak hajrá: a bombákat is elpáholhatja, meg az elleneket is. Szerintem ez a legkönnyebb része a játéknak.
És... ha ezt is megnyertük, jöhet a következő, egyben utolsó játékstílus, a Combo Race.
Vajon mit takarhat ez a rész... nem, semmi hatalmas újdonságot, csak az előbbi játékmódok egyvelegét.
Itt már van minden cucc, gyorsító, bomba, ellen, rakéta. nagyon ötletes. Ezenkívül van még a Survival mode, de ezt fel kell oldani... hajrá mindenki. Körülbelül ennyit lehet mondani a játékmódokról.

A játék közben felszedhetünk kis érméket, ezek miatt több pontot kaphatunk, a több pont pedig segít a következő léghajó megvételéhez.

Az irányításról még nem szóltam.
Mint tudjátok, a léghajók meleg levegővel működnek, tehát valahogy állítgatni kell azt. Ezt az 5ös gombbal tehetjük meg - ebből adódóan az 5ssel megy felfelé a hajónk. A süllyedni akarunk, azt is megtehetjük, mégpedig úgy, hogy nem nyomjuk az 5öst. Csalafinta dolog ez.

Nem írtam még a kupákról. Pedig igen, azok is vannak benne, amiket bizonyos dolgok teljesítése után kaphatunk meg. Engem egyáltalán nem érdekeltek, de vannak akik szeretik a csillogó dolgokat, szóval hajrá.

A hangról és a grafikáról még nem szóltam.
A grafika a szokásos DC minőség, egész jó, pont mint a hang. Mintha több melódiát figyeltem meg volna benne, de lehet, hogy csak a fülem játszott. Azért egész jó a hang, de a színes, szép grafika jobban megkapott ilyen téren.

A játék nehézségi szintje, enyhén is csak elég gyér. Fél óra játék után megvolt az összes pálya... innen már mindenki eldöntheti, hogy mennyire is könnyű.


Végszónak:

A DC hozta a papírformát, mégpedig teljes mértékben: megint valami új, szép, ötletes... de a nehézségi szint még mindig mintha kevéske lenne.
Nem tudom, hogy milyen korosztálynak készült a játék, de, hogy nem a magamféléknek, az valószinű. Egy óra játékért megéri letölteni? Persze lehet, hogy a tőlem kevésbé rutinos kezdő játékosoknak ez így jó, ahogy van. Ezt mindenki döntse el maga...
Nem véletlen egyébként a játék kategóriába sorolása: "Casual", azaz, az egyszerűen játszható játékok osztálya!

- djlogeen -