Az iPhone story
Az új, sorban a negyedik iPhone megjelenése remek alkalmat kínál egy mélyebb lélegzetvételű íráshoz, melynek során elmerengünk a múlt csúnyaságain, szembeállítjuk az ígéretekkel, hogy a végén eldönthessük, megbocsátunk-e az Apple-nek. Szóval, hogy is kezdődött ez az egész?
2007. januárjában Steve Jobs az Apple főfőnöke bejelentette az iPhone első generációját, a 2G-t.
![]() |
Az első iPhone-ok június 29-én kerültek a boltok polcaira, sátras hidegélelmes sorbanállást produkálva. Mindenki ilyet akart. (Megjegyzem ez az amerikai megjelenés volt, és az azt hiszem egyértelmű, hogy az amerikaiak sokkal inkább képesek az elvakult rajongásra, mint bárki más...)
El kell ismerni, hogy a gép jól volt összerakva. Minőségi anyaghasználat, az akkor látott legjobb kijelző, stb, stb. Amiben az igazi újítást kaptuk, az az, hogy behozta az érintőképernyőt a köztudatba (aminek a hatása azt hiszem elég egyértelműen érződik, elég kinyitni bármelyik elektronikai cikkeket is kínáló újság katalógusát...) Ő volt az első, ami a néphez is eljutott. Nem valami csúnya, bumfordi PDA volt, amit csak a stylus-al lehet pötyögi, mert olyan picik az ikonok... Ez rendesen ujjra volt optimalizálva, és előszedte a kapacitív tech-et is (ami alapvetően nem jobb a rezisztívnél, bár ez a tévhit előszeretettel kering a netes berkekben, de tény: talán kényelmesebb). Egyszóval aki ránézett, azt látta, hogy ejj de szép, ejj de sikkes ahogy nyomkodja a képernyőt, nekem is kell!
És eddig a dolog gyönyörűen be is vált. Említettem, hogy micsoda sorbanállás volt a készülékért. Nos, az iPhone még valamiben első. Ő egy második sorbanállást is produkált! Azt, amikor mindenki már egy napja iPhone tulaj volt, és maga is megcsodálta, hogy de szép, aztán visszavitte a boltba, mert azon túl, hogy szép, sok mindent nem tudott. Csak hogy párat említsek meg a hiányosságai közül.
Az első és legfájóbb a 3G adatkommunikáció hiánya volt. Itt megragadnám az alkalmat, hogy egy újabb közkeletű hülyeséget cáfoljak meg. A 3G NEM egyenlő a videótelefonálással. 3G-nek nevezik a 2100 MHz-en történő adatkommunikációt, ami egy új szabvánnyal párosítva sokkal nagyobb sávszélességet produkál, mint a sima GPRS. Ez a sávszélesség teszi lehetővé a videótelefonálást. Csak hogy érthető legyen: a mostanság dívó "dugjunk-pendrájvot-a-laptopunkba-oszt-mennyen-arról-a-mobilnet-mánia" ugyanúgy a 3G hálózatot használja. És ezt hagyták ki az iPhone-ból, ami végre rendelkezett egy akkora kapacitív multi-touch kijelzővel, amin "élmény lehet a böngészés". Pedig 3G már az akkor használtan 30 000 Ft-ért megvett Sony Ericsson M600i-ben is volt! Na mindegy.
Másik dolog, hogy pl: nem volt benne Bluetooth. Oké, fizikailag volt benne, de a headset szabványt (A2DP) nem támogatta, és más készülékeket nem ismert fel, így fájlt sem lehetett vele küldeni. Tud bárki, bármi más felhasználási területről? Nem? Akkor megegyezhetünk abban, hogy gyakorlatilag nem volt benne Bluetooth.
Nem volt Copy-paste, ami elég zavaró. Így mindig kénytelen voltál az onscreen qwerty-t használni (a képernyőn lévő virtuális billentyűzetet). El kell mondjam, hogy azt nem hosszú dolgok leírására, és nem is türelmetlen embereknek találták ki. Idézek egy jópofa megfogalmazást, csak úgy tartalmilag: "és amikor már jól tudtam kezelni az iPhone virtuális billentyűzetét, megpróbáltam úgy írni vele, hogy nem nézem meg, hogy mit gépeltem be: mgibalzam ugt gwpelmi, higz mem neten, muz irom".
A következő csalódás a kamera tekintetében érte az embereket. Egy 2 Megapixeles, FIXFÓKUSZOS, semmiféle villanóval nem támogatott, gyenge minőségű szenzorral van dolgunk. A készült képek a legjobb körülmények közt is erősen zajosak voltak, beállítási lehetőségek egyáltalán nem voltak. Még egy nyomorult fekete-fehér effekt sem, pedig az már akkor is mindenhol alap volt. Ne felejtsük el, hogy ekkor már 2007-et írunk, a Sony Ericsson már bejelentette a K850i-t, ami 5 Megapixeles autofókuszos szenzort használ, Xenon vakut, és rengeteg beállítási lehetőséget kínál...
A kameránál tenném hozzá, hogy az iPhone nem tudott videót rögzíteni. EGYÁLTALÁN nem. Pedig szintén 2007-es mobil az LG Wievty, ami 30 képkocka/másodperces (fps) sebességgel rögzít VGA felbontású (640*480) videókat, vagy 120 fps-el QVGA (320*240) videókat. és ezek egyikének ára sem közelíti meg az iPhone-ét. Mert az iPhone egy abszolút csúcskategóriás árligában indult. Ennyi pénzért nem ezzel kéne kiszúrni az emberek szemét.
Hibaként írható fel az MMS hiánya, a szoftver lassúsága, bár ezt a látványa talán feledteti. DE nincs Multitasking!!! Ez egy egetverő ostobaság! Nem fogom kilométereken keresztül sorolni, hogy miért az, mert szerintem mindenki tudja, aki már fogott a kezében valaha mobiltelefont...
Most jött el az igazi feketeleves. Ugyanis, az iPhone-t csak adott szolgáltatónál lehetett kapni (Amerikában az AT&T), és a szerződés magában foglalta azt is, hogy más mobilszámod nem lehet. Ezzel alapvetően csak pár üzletember nem egyezne ki, akiknek ugye céges és magánszám is kéne, DE. A gigszer ott van, hogy az iPhone akkuja nem cserélhető csak úgy. Hanem be kell vinni egy Apple márkaboltba, ahol neked laza egy hónap alatt kicserélik, potom 89 Dollárért. És addig ugye nincs másik szám! Agyő, huszonegyedik század. Ráadásul az iPhone akkuknak megvolt az a rossz szokása, hogy félévente egyszer behaltak. Szóval az évi majdnem további kétszáz Dollár és két hónap mobil elérhetőség nélkül. Ez nálam erősen bosszantó.
Most menjünk bele azokba a negatívumokba, amiket az egyszeri felhasználó nem tart fontosnak, de egy picit is hozzáértő valaki kiszúr. Ez pedig az, hogy egy öreg Zsiguli motorja bújt meg a felpimpelt Lamborghini karosszéria alatt. Egy ARM 11-es típusú, 412 MHz-en ketyegő processzor izzadt szép látványért, 128MB RAM társaságában, ami érezhetően édeskevés. Persze erre lehet azt mondani, hogy ezek a techmarhaságok nem érdekelnek, de attól még ekkor is ez hajtja a vasat, és ha rossz, akkor az a végfelhasználónak is rossz lesz. Erről ennyit.
Szóval mindenki nagyon odavolt, aki iPhone-hoz jutott, mert neki van, és ettől lett lészen bár amúgy totálgáz srác, ha előkapta a buszon az ájfónját, mindenki őt nézte.
A mobilvilágot azért irritálta a dolog, mert ha bárki más megpróbált volna egy ilyen silány készüléket piacra dobni (ráadásul ebben az árkategóriában) azt arcon röhögik, és elmondják neki, hogy még nincs is április elseje. De mivel ezen alma logó volt, ezért természetesen mindenki kedvence lett.
Az Apple belépett a mobilpiacra, és tarolt. A siker kétségtelenül az Apple feeling körül keresendő. Amerikában akkoriban volt igazában felfutó ágban a mobiltelefónia, és nem volt egyetlen igazán sikeres amerikai mobilgyártó sem a világpiacon. A Motorola már komoly betegségtüneteket mutatott, a RIM modelljei meg nem kellettek mindenkinek, így hát a külföldiek uralták az eladásokat az USA-ban, elsősorban a Nokia, a Sony Ericsson, aztán a feljövőfélben lévő koreaiak. A semmiből belépni az akkor már jócskán eldurvult mobil-világpiacra, ehhez nem kis bátorság kellett. Jobs meglovagolta az amerikai hazafias érzésvilágot, aztán a világ többi részén meg hozta a sikert az amerika-mánia, és az Apple feeling. Az Apple feeling lényeges eleme volt a multi-touch első magas színvonalú és népi fogyasztásra kialakított megvalósítása, ez tény, ehhez pedig a saját OS jó partner volt. Mégis, ha újra átgondoljuk az előbb felsorolt hiányosságokat, akkor mégsem ez utóbbi döntötte el az iPhone sikerét.
Miután mindenki megvette az ájfón kétgéjét, az Apple úgy gondolta, hogy ideje piacra dobni az új modellt, zengzetes "iPhone 3G" címen.
A modell legnagyobb újdonsága a 3G képesség volt, valamint az a bizonyos "App store" megjelenése, amit mind máig dícsérnek égen földön, nem alaptalanul. Persze itt is lehetne siránkozni a sokszor hülye és értelmetlen cenzúrán, de ezt most hagyjuk. Megjelent a 2.0-ás szoftver, amiben pár újítástól eltekintve továbbra is komoly hiányosságok vannak, az MMS és a Flash támogatás hiánya önmagáért beszél. (Bár a Flash azóta komplett háborúvá nőtte ki magát. Van aki szereti, van aki nem. Kerülőutakon már van az iPhone-ra, hivatalosan nem. A Microsoft útjára indította a Silverlight-ot, mintegy konkurenciaként, és a HTML5 is már kezeli a nyílt forráskódú videókat, szal nem kell flesses lejátszó a netre. A Google bejelentette a WebM videóformátumot, ami szintén HTML5-barát...)
Ám mondhatnék még pár dolgot, amelyek kellenének: profilválasztó, hangtárcsázás/hangvezérlés, azonnali üzenetküldő program (például MSN), copy-paste funkció, HSDPA-modemként működés... és persze a Bluetooth, mely még mindig csak hangátvitelre használható, de a sztereó profilt (A2DP) abból sem támogatja. (Szeleteljünk szét mindent ami külön eladható: ha zenét akarsz arra ott az iPod.)
Nos igen. Amúgy a dolog nem sokat változott. Maradt ugyanaz a processzor, RAM, kameramodul, viszont végre valahára a felhasználó kapott GPS-t. Igaz, szoftver még nem volt hozzá, csak a Google Maps. Szóval igen, csak nem teljesen.
Mindig is az iPhone-ok nagy előnyeként tartották számon a zenelejátszási képességeit. Valóban jó a zenelejátszója, bár csak az iTunes-al lehet rá zenét tenni. Csak a Yahoo!-val lehet ímélezni, csak így, csak úgy. Rengeteg megkötés...
Aztán kijött a 3Gs. A 3.0-ás szoftverrel, rengeteg nagyon fájó hiányosságot pótolva:
![]() |
- Van MMS!
- Van másolás, kivágás és beillesztés funkció
- Keresés funkció - alkalmazásokban külön-külön vagy egyszerre
- Megújult a böngésző, gyorsabb JavaScript feldolgozás, HTTP hang és videostream támogatás, HTML 5., Auto Fill funkcióval
- Van hangrögzítés
- Megújult a Stocks alkalmazás
- Vertikális billentyűzet a szövegbevitelhez minden helyzetben
- Shake to shuffle funkció
- A híváslistában megjelenik a beszélgetési idő
- A2DP Bluetooth támogatás
- Internetmegosztás funkció
- Feljegyzések szinkronizációja számítógéppel
De persze még mindig nincs multitask. Hardveresen is változások történtek. A háttértár kapacitása a duplájára nőtt, 8/16 GB-ról 16/32 GB-ra. A vas is erősödött: itt már 600 MHz ARM7 architektúra, 256 MB RAM. Ez már olyan, mint egy átlagos PDA telefon teljesítménye. VOLT AKKOR. A PowerVR MBX-Lite grafikus chipet pedig egy PowerVR SGX-re cserélték. Az eredeti iPhone 2G anno a kijelzőjével robbantott akkorát, így sokan várták, hogy az új iPhone 3Gs már AMOLED kijelzővel érkezik, amit a Samsung akkor már használt. Nos, nem. Pedig a nép szerint az OLED, azaz az organikus, háttérvilágítást nem igénylő, szerves LED-ekből készített kijelzők produkálják az eddigi legtisztább, legélethűbb képet, szembarátok, és sokkal kevesebbet fogyasztanak. Érthetetlen volt, hogy az új iPhone miért nem ezt kapja... (Sokan tippeltek erre, csakhogy AMOLED kijelzőt gyakorlatilag csakis a Samsungtól lehetett volna beszerezni, de Amerika nem üzletel koreaiakkal.)
Már lehetett videót rögzíteni a telefonnal, ami állítólag olyan jól sikerült funkció lett, hogy még videoklipet is forgattak az iPhone segítségével. Nos, én úgy gondolom, itt azért erősen közrejátszott az Apple, aki a pénztárcájába nyúlva meggyőzte azt a rendezőt, hogy "már hogyne lehetne?". Nos, igaz, klipet akár webkamerával is lehet forgatni, legfeljebb vacak lesz, de adott az utólagos digitális feljavítás technikája...
Szóval ez már egy olyan készülék volt, amit "szakavatott" szemmel is el lehetett fogadni, el lehetett ismerni felsőkategóriás készülékként.
A 180.000 Ft-os árat ilyen tudásért továbbra is vérlázítónak tartottuk, de ebből 80. 000-et az Apple logóra költ a kedves vásárló, és ezzel tisztában is van. Egy ilyen tudású készülékkel kellett volna először kirukkolni Steve Jobs műhelyéből, akkor az elejétől kezdve puszipajtások lehettünk volna. Persze üzleti szempontból megértem, hogy három készüléket eladni jobb, mint egyet, ez így biznisz.
És itt a cikk eredeti témája, az iPhone 4
Eljutottunk idáig... Szóval a napokban hivatalosan is bejelentették az iPhone 4-et. Bár most elmaradt a szörnyű nagy meglepetés, mert ugye ezúttal minden kiszivárgott (ellopták) előre... Mit is kapunk?
![]() |
Rengeteg újítást. Hardveresen is összekapta magát az iPhone. Csak gyorsan listaszerűen:
- Előoldali kamera, tehát van használható videotelefonálás
- A kijelző 640x960 pixeles, ugyanazon a 3,5 inchen, mint a korábbi modelleknél, de gyakorlatilag a felbontás megnégyszereződött. Ezt a cuccot elnevezték "Retinának". Ígéretük szerint így alig lehet majd a pixeleket látni. Na nem mondod? Mert kisebbek lettek? Hű az annya mindenit! Komolyan, következőleg figyeld meg, kijönnek a "dobhártya" technológiával, ami azt jeleni, hogy jobb hangszórót tesznek a telefonba, és ettől (láss csodát) jobb lesz a hangja... Amúgy az IPS panel lehetővé teszi, hogy extrém szögből is jól lássuk a kijelző tartalmát.
- Apple A4-es processzor (az iPad is ezt használja) 1GHz-en ketyeg
- A hátlapi kamera 5 Megapixelesre hízott, és 30 fps-el rögzít 720 pixeles HD videókat, folyamatos fókuszállítás mellett.
- Befigyel az "n" szabványú Wi-Fi.
Az új telefonnal bejelentették az új operációs rendszert is, iOS 4 néven. Itt végre valahára VAN MULTITASKING, bár nem teljes értékű, a lehúzott alkalmazásokat hibernálja...
Itt debütál az iAds, ami egy beágyazott reklámozási cucc, amolyan Google-ellenes fogás...
A giroszkóp is három tengelyesre hízott, és ami a női vásárlók kedvence lesz: az egész cucc mindösszesen 9,3 mm "vastag" és ezzel a világ legkarcsúbb okostelefonja...
Szóval összegzésképpen az látszik, hogy az Apple végre megalkotta azt a telefont, amit jó szívvel bárki megvehet, és még engem is sikerült kibékítenie, sikerült fátylat borítani a múltra. Egyetlen hibája van a készüléknek, az, hogy Apple. Igen, ez egy ilyen készülék esetén már hiba, hiszen rettentően bekorlátozza azt, hogy mit is kezdhetsz vele. Steve Jobs papa ott lesz, figyeli minden lépésed, megszabja, hogy mit tölthetsz le, mit nem... a nagy testvér szeme figyel. Mindenesetre mihelyt a lelkes modderek kidobnak rá egy natív android 2.2-t, azt hiszem azzal a párosítással egy korszakalkotó telefont találnánk a kezünkben...
Most, hogy letudtuk a konkrét témát, az iPhone-ok történetét, megengedhetünk magunknak egy kissé szélesebb körű pillantást, mondjuk az "Apple és minden más" címmel.
A közelmúltban ugyanis harc indult az Apple és a Google között. Az egész olyan apróságokkal kezdődött, minthogy pl.: Eric Schmidt, aki az Apple és a Google vezérkarában is benne volt, kilépett az Apple-től. A magam részéről gyanítom, hogy a két régi barát cég a jövőben egymás piacára is be akart törni (de főképp az Apple a Google-hoz), ezért kellett egy csont amin összeveszhetnek. Ez lett a Google Voice alkalmazás kitiltása az Apple AppStore-ból. A Google bemószerolta az almásokat az FCC-nél, akik komoly eljárást is indítottak az ügyben. Itt is fel kell tenni a kérdést, hogy miért most? Az Apple azelőtt is és azóta is töröl alkalmazásokat a boltjából, és azokhoz sem fűzött megjegyzést. Szóval itt hosszas vita kezdődött, ami jól eltávolította a két céget egymástól.
Ezen a ponton a barátságnak mondhatni örökre lőttek. Bár fegyveres összecsapásokra nem került sor, de a helyzet szép lassan mérgesedett. A Google mobilokba szánt operációs rendszerébe bekerült a "multi-touch", ami eddig az iPhone privilégiuma és fő vonzereje volt (valójában az Android csak dual-touch üzemű, de a köznyelv ezt is multi-touchnak "becézi", no meg a reklámokban is jobban hat).
Az Apple többfrontos háborúba kezd. Az emberek ugyanis egyre inkább hiányolni kezdik az Apple kütyüikből a Flasht. A Flash az Adobe egy szoftveres megoldása. Erre épülnek a netes videólejátszók, a netes játékok a Startlapon, meg mindenhol. A látványosabb fotógalériák, meg minden. A Farmwille.
Az Apple semmilyen szín alatt nem volt hajlandó beengedni a kütyüibe ezt a platformot. Állításuk szerint azért, mert a Flash régi, elmaradott, túlságosan erőforrásigényes, és nem is mobil eszközökbe szánt dolog. Helyette inkább a HTML5-öt kell támogatni. Valamint felmerült még ütős érvként, az, hogy a Flash az Adobe cég tulajdona, és hogy néz az már ki, hogy az internet, ami egy nyílt, ingyenes dolog, ilyen szinten függjön egy cég által uralt dologtól. (Érdekes, hogy ezt pont az Apple mondja...)
Én esetleg megemlíteném az okok közt azt is, hogy a világon minden játék elkészült már Flash-ben. Így ha ezekkel játszanának az emberek, akkor minek vennék meg az AppStore-ból ugyanazt a játékot pénzért? Hát erről van szó. Ezek után az Adobe sem hagyhatta magát, elkészített egy alkalmazást, amellyel mégis láthatta az iPhone a Flasht. Erre az Apple módosította az AppStore szabályait, és kitiltotta ezt a programot is. Újabb fejlemény: az Adobe elismerte, hogy vesztett, és az új, Flash 10.1-et már Androidra gyúrta rá, és a fejlesztőket is buzdítja a Google platformjára. Az Apple erre bejelentette a saját variánsát Flash-re, a Gianduiát. Ez gyakorlatilag ugyanaz, mint a Flash, csak nem az. Szóval mégiscsak kéne az a felhasználói élménynek...
Röviden összefoglalva: Az Apple-nak nem állt érdekében, hogy mást is eltűrjön a készülékein a saját játékain/alkalmazásain kívül, ezért a felhasználói élményre hivatkozva kitiltotta azt. Megjegyzem, hogy az asztali gépeiken (Mac) van Flash... pár adat, hogy mit húznak ezzel ki nemes egyszerűséggel a felhasználók kezéből:
- az internethez csatlakozó PC-k 98%-án van Flash Player
- a top100 weboldal 85%-a használ Flash-t
- a webes videók 75%-át játsszák le Flash Player felhasználásával
- a webes játékok 70%-a használt Flash Playert
Szóval eléggé megszivattak minket. Na de mindegy, övék a hardver, szóval bármit megtehetnek vele. Kérdés, hogy ezzel az üzletpolitikával meddig tudják megtartani a vásárlóközönségüket.
Üzletpolitikát említve vissza kell térnünk a Google-ügyhöz, hiszen a harcok itt is kiújultak, és számomra itt is a Google üzletpolitika tűnik esélyesebbnek. Mint mondtam, a helyzet eldurvult. Az új iPhone már Bing-gel keres, és az Apple bejelentette az iAd-ot...
Legújabban a vitaalapot a Google által bejelentett WebM videókodek szolgáltatta. Mihelyt a Google bejelentette, az Apple rögtön elzárkózott tőle. Steve Jobs mindennek lehordta a rendszert, aminek csak lehetett, és megjegyezte, hogy a felhasználói miatt nem teheti meg, hogy alkalmazza az iPhone-ban. Én azt nem értem, hogy miért kezdett ebből is vitát? Hiszen ebben a harcban csak az Apple veszthet igazán. Az Apple a mobilpiacon elsősorban hardvergyártó. Neki minél több eszközt kell eladnia ahhoz, hogy profitot termeljen. Persze most akar beugrani a másik piacra, de a fő profitja akkor is ez marad.
Ezzel szemben a Google fő piaca a hirdetésekből áll. Neki csak az az érdeke, hogy felületet nyújtson, amit reklámozhat. Tehát neki a nyílt piac az előnyös. És a nyílt piac gyorsabb fejlődést jelent. Szóval nekünk is ez az előnyös.
Daniel Lyons, a Newsweek-től így foglalta össze a Google állását a jelen helyzetben:
- a Google technológiai fejlesztései a felhasználók igényeit célozzák meg, az Apple pedig azt szeretné, ha a felhasználói akarnák az általuk fejlesztett technológiákat;
- az Apple egyelőre annyiban válaszolt a Google piaci előretörésére, miszerint nekik még mindig nagyobb a piaci részesedésük. Lyons szerint hallottunk már ilyet, például a PC-piacon, és annak sem Apple győzelem lett a vége;
- a történelem gyakran ismétli önmagát, és a szerkesztő szerint az Apple arroganciája hasonlóképpen párosul egyre nagyobb "üzleti vaksággal", mint a nyolcvanas évek végén, amikor a vállalat egyszer már a szétesés határára jutott.
Így tehát az látszik, hogy a harc nem ugyanazért a célért megy. Tehát a Google-nek nem nyernie kell, csak "nem veszítenie”.
Ugorjunk egy picit, a hardverrel kapcsolatos vitákra.
Említettem, hogy az új iPhone-nál sokan azt várták, hogy AMOLED, esetleg Super AMOLED kijelzőt üdvözölhet, hiszen a csúcs kijelző mindig is az iPhone ismérve volt. De nem így történt. A kérdés szinte ott feszült a levegőben, amelyet Steve Jobs meg is válaszolt. Azt mondta, azért nem AMOLED-et használnak, mert azzal nem tudnak ekkora pixelsűrűséget elérni, mint TFT-vel, márpedig a "Retina technológia" maga a nagyobb pixelsűrűség. Ez 300 dpi feletti képpontsűrűséggel rendelkező IPS (In-Plane Switching) technológiát jelent.
A dolog pikantériája, hogy maga az AMOLED technológia nem a Samsung szabadalma, az más kérdés, hogy ő a legnagyobb gyártója, és ha már a TV piacon nem ért el vele átütő sikereket, akkor a legalább a kisebb képméreteken szeretne minél többet értékesíteni belőle. Jött is a válasz.
A Samsung elismerte, hogy az iPhone IPS kijelzője 3-5 százalékkal élesebb képet biztosít. De felhívta a figyelmet pár másik adatra is, amit Steve bácsi valamiért nem sietett hangsúlyozni. Mégpedig, hogy az Apple által használt kijelző 30%-al többet fogyaszt. Az OLED képernyők nem igényelnek háttérvilágítást, így valóban mély feketét képesek produkálni. Az AMOLED-ek kontrasztaránya 1:100.000 és 1:1.000.000 között mozog, és ebben a számban sokkal több nulla van, mint az Apple 1:800-ban. Ráadásul napfényben az IPS alig látható. Az AMOLED 80%-al kevesebb fényt ver vissza, és 20%-al fényesebb maga a kijelző. Tehát összességében bitang módon jobban olvasható, mint az IPS. Mindezt illő koreai szerénységgel a Samsung jelentette be sajtótájékoztatóján, és a Samsung is csúsztatott ahol lehet.
Az állított 30%-os többletfogyasztás ellensúlyozható más elektronikai elemekkel, nem kell ebből azt a következtetést sugallni, hogy ez az akkumulátorokra közvetlen hatással bír; az említett kontrasztarány sávok tényleg megfelelnek az AMOLED technológia jellemzőjének, csak éppen ez nagyobb kijelzőfelületen igaz, mint a mobilok esetében használatos méretek, ha a Samsung tényleg ekkora kontrasztarányokra törekedne, akkor az erősen érzékelhető lenne az áramfogyasztáson is; ugyanolyan mély fekete láttatható jobb minőségű "mezei" TFT-n is... stb.)
Az Apple friss csodamobilja a mai napon még nincs a piacon, és a Samsung super AMOLED-je se nagyon. Kinek higgyünk most?
Tény ami tény, az Apple-nél fel sem merült, hogy kijelzők ügyében szóba álljon a Samsunggal. Megvolt és megvan neki a saját kapcsolata a számára legmegfelelőbb kijelzők tervezésére és gyártatására.
Ami igazán döbbenetes, az az üzleti világban eddig példa nélküli etikátlanság amit az Apple és a Samsung egymással szemben művel. Melyik fél süllyedt le a másik szintjére? A Samsungtól és általában a koreai gyártóktól évek óta megszoktuk a füllentések sorozatát. A szakma gyakran ki is röhögte a Samsung pökhendi és félrevezető bejelentéseit, de a nép elhitte, elhiszi, el fogja hinni, és a Samsung számára ez a lényeg. De most az Apple lesüllyedt a Samsung színvonalára.
Képzeljünk el egy sajtótájékoztatót, ahol az egyik autógyár bejelenti, hogy az ő XY gépkocsija mennyivel és miben jobb mint egy név szerint megnevezett másik konkurens WZ modellje. Találkoztunk ilyesmivel hivatalos sajtótájékoztatóban? Nem. Még a mosópor reklámokban is tilos egy név szerint megnevezett konkurens termék ellenében bemutatni, hogy mennyivel jobb a saját termék. Az ilyesmit majdminden országban reklám-etikai kódexek szabályozzák. Csakhogy a világ globális szintjén nincsenek írásban rögzített szabályok. Minden ország egy nemzetközileg elfogadott ajánlás alapján saját maga szabályozza a kérdést, az USA-ban meglehetősen szigorúan, Koreában nem tudjuk, de a mai mobilpiacon szabad a gazda, mindenki úgy csúsztat, hazudik, ahogyan kedve tartja. Mi meg csak kapkodjuk a fejünket, és nem tudjuk mi igaz, és mi nem.
Vannak a Samsungtól független mobilos szaktekintélyek is, akik szerint Steve Jobs pirinkót lódított, amikor a kijelzőjét dícsérte. Elmondása szerint ugyanis az iPhone 4 kijelzőjének pixelsűrűsége (PPI, pixel per inch) 326 lesz, amely az emberi szem által érzékelhető 300 fölött van.
Dr. Raymond Soneira, a DisplayMate Technologies elnöke (tehát szakember) szintén utána járt Jobs papa állításainak. Soneira vette a fáradtságot és kiszámolta, hogy szemünktől közel 46 centiméteres távolságra kell ahhoz tartsuk a készüléket, hogy igaz legyen a Steve Jobs által közölt adat. Soneira egyébként kifejezetten jó technológiának tartja az IPS-t, de a félrevezető szándékú reklámot ő sem nézhette tétlenül. Vannak még hősök...
Most az van, hogy várunk. Megnézzük, Steve bácsi tud-e valóban hihető indokkal szolgálni arra nézve, hogy miért is a legjobb az iPhone 4 kijelzője, vagy továbbra is fenntartja magának az Apple privilégiumát, hogy felelet nélkül hagyhatja bármiféle - íratlan etikai kódexeket megsértő - megmozdulását - a többi gyártóval együtt.
Egyelőre megint becsapva érezzük magunkat. Valljuk be, idegesítő, hogy a legtöbb gyártó - tisztelet a kivételnek - a mi tájékozatlanságunkra utazik.
- Dewsy -
A szerző weboldala: Dewsy.eoldal.hu





