Mi micsoda a mobilfotózásban?

A Sony Ericsson nem hiába alkotta meg a Cyber Shot szériát, hisz telefonunk mindig nálunk van, így a lehetőség adott, hogy egyetlen fontos pillanatot se mulasszunk el.
Vannnak tehát Cyber-shotjaink, de azokat túlnyomóan fotózási gyakorlattal, de még elemi fotózási ismeretekkel sem rendelkező tulajdonosok használják.

Nagy hibának tartjuk, hogy a Cyber-shot mobilok használati utasításának szövegében a cég nagyon kevés információt, támpontot ad az egyes modellek fotózási képességeinek kihasználásához.
A japánok szinte genetikus adottsága a fotózás. Ki látott már japán turistát digitális kamera nélkül? A fotózási ismereteket már kora gyermekkorukban ban megtanulják. Mégis, a mobilgyártók többsége (Panasonic, NEC stb.) egy alapos kamera-használati útmutatótt mellékelnek a fotózás képességeit előtérbe helyező mobiltípusaikhoz. Sajnos a Sony Ericsson még japánban sem, de ott legalább a Cyber-shot tulajdonságokat, és minden beállítás korrekt értékét ismertetik a tulajdonosokkal. Nézzük csak meg, hogyan fest a SO905iCS - egyébként kötetnyi vastagságú, 490 oldalas (!!!) - használati útmutatójának Camera fejezete 34 oldalon. Klikkelj IDE! Na jó, elismerjük ez egy kivételes képeségű kamera, de minden összefüggés, ismeret a helyén, magyarázatokkal, érthetően.
Digitális kamerák esetében - különösen az olcsóbb és középkategóriás gépeknél - megszoktuk, hogy a gyártók igyekeznek a használati útmutatókban segítséget nyújtani a fotózáshoz: beállítási, fotózási tanácsokat adnak, és a legtöbb esetben a bemutató végén még egy rövid fogalomértelmező fejezetet is találhatunk...
Tudomásul kellene venni, hogy ha a Cyber-shot mobilokat a fotózásban jeleskedőnek reklámozzuk, akkor kellene néhány oldalt szánni ezekre az információkra. Ez a néhány oldalas "többletköltség" nagyon sok félreértésnek, félremagyarázásnak vehetné elejét. A japánok talán nem szorulnak rá erre, de nálunk, Európában és a világ többi részén igen. Japánhoz képest, mi itt a világ elmaradottabb részén (Európában), szélesebb "népi" szinten csak mostanában tanulgatjuk a fotózást, a mobilfotózás sajátosságairól pedig csak halovány sejtései vannak a Cyber-shot tulajdonosoknak.

A legoptimálisabb praktikusan az volna, ha a Sony Ericsson a Cyber-shot mobiljaihoz mellékelne egy külön kis füzetet, ami a használati utasítás mellékleteként csakis a fotózás elméleti és gyakorlati kérdéseivel foglalkozna. E tájékoztató füzet ügyes szerkesztésével olyan ismeretanyag lenne összeállítható, amit az összes Cyber-shot modell dobozában megtalálhatnának a vásárlók. Többek között egy ilyen fotózási ismereteket tartalmazó füzet is hozzájárulhatna a Sony Ericsson Cyber-shot mobilok megkülönböztetéséhez, kiemeléséhez a konkurens gyártók hasonló képességű mobiljaival szemben.

Lehet a Cyber-shot mobilokkal nagyon jó fotókat készíteni - annak tudtával, hogy egy mobil azért mégsem egy digitális kamera - de alapvető fotózási ismeretek nélkül nem! A mobiljukat fotózásra használók - akik egyébként egyre igényesebbé váltak az elmúlt 2-3 évben - túlnyomó hányadának nincsenek még amatőr szintű ismeretik sem a fotózás gyakorlatáról, emberi tényezőiről, a képek megkomponálásáról és még számtalan alapvető, lényeges kérdésről. Ha nem adjuk meg nekik azokat a legfontosabb ismereteket, amik a Cyber-shot mobiljaink használatához szükségesek, ne csodálkozzunk, ha tömegével bukkannak fel az interneten a rosszul "sikerült" fotók, amikről aztán az ugyancsak ismerethiányos nézelődők a mobiljaink képességeiről vonnak le téves következtetéseket - és nem a fotós képességeiről.
Itt vannak az 5 Megapixeles mobilok és jön már rövidesen 8 Megapixeles Cyber-shot mobil is. Ezek az ismeretek egyre fontosabbak lesznek.
Úgy véljük tehát, hogy nagyon sokat használna a javaslatunk szerinti Cyber-shot füzet-melléklet a cégnek és a fotósoknak egyaránt.
Addig amíg javaslatunk - amit egyébként meg is küldtünk a Sony Ericssonnak - nem érik fizikai valósággá, mi megpróbálunk segíteni Sony Ericssonos barátainknak. Korábban közölt Cyber-shot tanfolyam c. cikksorozatunk időközben sok Sony Ericssonos társunk bibliájává vált, most ezúttal néhány alapfogalomról szólunk - röviden.

ISO (azaz a fényérzékenység nemzetközi mértékegysége)

A fényérzékelő áramkör érzékenysége határozza meg azt, hogy milyen fényviszonyok mellett tudunk fényképezni.
Az ISO 100 az alapérték. Ha lehetőségünk van magasabb érzékenységet választani, akkor kevesebb fénynél is fényképezhetünk. Ezt úgy érik el, hogy az elektronika felerősíti a fényérzékelőről érkező jeleket. Azonban nem csak a hasznos jeleket, hanem a véletlenszerűen előálló zavaró jeleket (zajokat) is, ami a kész képen szemcsézettség formájában jelentkezik.
Az érzékenység csak úgy növelhető, ha az elektronika megfelelően gondoskodik a hatékony zajszűrésről.
Az első Cyber-shot mobilokban (és első szoftvereikben) nem volt lehetőségünk az ISO érték állítására, ez az auto üzemmód, illetve a motívumprogramok kiválasztásakor a háttérben, tudtunk nélkül vett fel valamilyen értéket, aztán az EXIF adatok megtekintésekor értesülhettünk utólag arról, hogy milyen ISO értéken készült el fotónk. Az újabb mobilszoftverek már biztosítják a beavakozás lehetőségét, kiterjesztve ezzel lehetőségeinket - igaz a kezdő fotósok számára meg egyúttal bonyolítva is a világot.

Hogyan használjuk?

Ha gyorsan mozgó témát akarunk fényképezni, vagy nincs elég fény, magasabbra állíthatjuk az ISO-t. Ennek az az oka, hogy ha az érzékenység magasabb, több fény jut az érzékelőre ugyanannyi idő alatt. A képstabilizálást is az ISO növelésével oldják meg. Viszont hátránya a zaj.
Szerintem manapság ez a legnagyobb probléma a mobiloknál, mert a méretcsökkenés miatt egyre kisebbek az érzékelők, persze a felbontás közben nő. Így egyre nehezebb dolguk van a gyártóknak. A zaj szemcséssé teszi a képet. Ezt szoftveresen csökkenthetjük zajszűréssel, de így elvesznek az apró részletek, festményszerű képeket kapunk. Létezik még néhány módszer a zaj csökkentésére, pl. egy optikai képstabilizátorral jelentősen lehetne csökkenteni a zajt, mert jelenleg mobilokban az ISO növelése a legfőbb fegyver az elmosódás ellen, ami pedig zajossá teszi a képet. Nincs ehhez elég hely? A nagyobb érzékelő is jól jönne az ISO elleni harcban, mert nagyobb felületen fogná fel a fényt, így szintén alacsonyan lehetne tartani az ISO-t. Ezt már megvalósította a Sony az ún. Full frame érzékelővel (amit majd a 25 megapixeles gépébe épít be).
Ide sorolnám a más fajta érzékelőket is. A Sigma több fényképezőgépében is használ ún. Foveonx3 érzékelőt. Ez a "normál" érzékelőktől annyiban tér el, hogy egymás alatt vannak a kék-zöld-piros színt érzékelő rétegek, nem pedig egymás mellett, így nem veszik kárba semennyi fény. A normál érzékelők nem fogják fel a kéket pl. a piros és a zöld helyen. Ezzel is alacsonyabban lehetne tartani az ISO-t, persze az nem kérdés, hogy ez még nagyon drága. Ha majd ilyen pixelszintű részletességet látunk valamelyik Cyber Shottól, meg lehet pihenni egy picit :).

Expozíció, EV

Az expozíció határozza meg mennyire lesz világos a kép. Ha túl nagy az expozíciós érték (EV), akkor a képünk túl világos, azaz túlexponált lesz, ha túl alacsony, akkor pedig képünk túl sötét, azaz alulexponált lesz.

Az első kép alulexponált, a második helyesen, a harmadik pedig túlexponált. A harmadik kép nagy része beégett, azaz a világos részeken eltűntek a részletek, homogén fehér képrészlet lett az eredmény.

Hogyan használjuk?

Ld. fénymérés. Megjegyezzük, hogy a Sony Ericsson mobilok Cyber-shot fotómenűje - nem véletlenül! - kiemelten ajánlja fel az EV érték állításának lehetőségét. Amatőr mobilfotósaink azonban nem igazán tudnak mit kezdeni vele, rendszerint az alapértéken hagyják, pedig ez sokat befolyásol képeinken. (K790/K800/K810 esetében a fotómenű megnyílása után a joystick jobbra-balra mozgatása.) Most, már talán értjük miről van szó, és csökkenthetjük a beégés képeinken gyakran látható jelenségét.

Záridő

Az expozíció legegyszerűbb paramétere. Két dolog függ tőle: az érzékelőre jutó fény időintervallumban jelentkező mennyisége, illetve a rögzítés idejének hossza.

Hogyan használjuk?

Minél kisebb, annál rövidebb idő alatt készül el a kép, így nem mosódik el. Viszont ennek a sötétedés az ára (amit az EV-vel (lásd fent) némileg kompenzálhatunk), tehát éjszaka nem segít.

Fénymérés

A fényképezőgépbe épített fénymérő a témáról visszaverődő fényt érzékeli. A fénymérési módtól függ, hogy a fénymérő a képfelület mely részeit és milyen mértékben veszi figyelembe az expozíció meghatározásához.
Alaphelyzetben kiértékelő fényméréssel dolgozik a gépünk, a kép teljes árnyalatterjedelmét, és a nagyobb foltok elhelyezkedését is képes figyelembe venni az optimális expozíció meghatározása céljából. Legtöbbször ezt a fénymérési módot használjuk, hiszen szinte bombabiztos végeredményt ad.

Spot fénymérés

Ennél a mérési módnál a fénymérés csak a képmező közepén, vagy más részén, egy megjelölt kis körben történik.

Hogyan használjuk?

Akkor érdemes spot fénymérést használni, ha a témánk túlságosan sötét lesz, vagy esetleg besül normál fényméréssel. Így a téma lesz helyesen exponált. Ha nincs a mobilodban ilyen, állítsd az EV-t, ugyanazt a hatást érheted el!

A Sonynak már van erre jól bevált megoldása, melyet DRO-nak hívnak. Ez azt jelenti, hogy a fényképezőgép automatikusan kivilágosítja a sötét részeket, és besötétíti a túl világosakat. Mértéke állítható, mert ezt alkalmazva szintén zajosodnak az eredetileg sötét részek.
A Samsung már mobilokban is használja, a Sony Ericsson mire vár?

Kontraszt

A kontraszt a kép világos és sötét részei közti különbség.

Hogyan használjuk?

A kontrasztosabb képeken elvesznek a legvilágosabb és legsötétebb részletek, árnyalatok.
A csekély kontrasztú felvételek lágyak, erőtlenek, szürkék, mintha életlenek lennének. Tehát a kisebb kontraszt lágyítja a képet.

Élességállítás, autofókusz

Az autofókusz legtöbbször megfelelően kiszolgálja igényeinket. Automata élességállításnál egy kis motor végigmozgatja a lencsét a teljes élességtartományon, majd beállítja a legélesebb képet adó távolságra.

Hogyan használjuk?

Közeli téma esetén értelemszerűen a makro-t, távolabbi (több, mint kb. 2 méter távolságú) témánál pedig használhatunk végtelenbe állítottat. Este, mikor kevesebb a fény, az autófókusz is lassabb, így ha távoli témát fényképezünk, érdemes végtelenre állítani a fókuszt, hogy gyorsabban elkészüljön a kép.

A zoom

Optikai zoomoláskor nagyobbat látunk és "szűkebben" is, az elő- és háttér arányai megváltoznak (próbáld ki: közelről egy portré, majd menj távol és optikai zoommal hozd közel az arcot - teljesen máshogy fog kinézni).
A digitális zoom nem változtat az arányokon, csak kivág egy részletet a kép közepéből. A minőség jelentősen romlik, kizajosodik, emellett a zoom nélküli képből később számítógépen vagy akár mobilon is bármikor kivághatunk egy nekünk tetsző részletet, amit utólag PC-nken javítgathatunk.

Hogyan használjuk?

Digitális zoomot inkább kerüljük, max. a néhány tizedest engedjük meg magunknak, ha nagyon muszáj.
Az optikai zoomot még mindig nagyon hiányolom a Sony Ericsson mobilokból, de ugye a méret miatt nem fér bele. Vagy beleférne? So905 - bele. Drága Sony Ericsson, legalább tartozékként piacra dobhatnál egy zoomobjektívet, szerintem nagy kereslet lenne rá.

Fehéregyensúly

Az érzékenység beállítását követi a fehéregyensúly (White Balance, WB). Mivel a témánkat megvilágító fény ún. színhőmérséklete esetenként különböző lehet, a "fehér szín" mindig az aktuális fényviszonyoktól függ (agyunk ezt automatikusan korrigálja, ezért nem veszed észre). Napos időben melegebb (sárgább) tónusú, neonnál viszont hidegebb (kékes) a tónusa.

Hogyan használjuk?

Az automata WB-beállítás a legtöbb esetben jó eredményt ad. Előfordulhat, azonban, hogy a szoftver "téved", így érdemes kiválasztani a megfelelőt, amire a motívumprogramok adnak segítséget. Bevált trükk, hogy ha olyan témát fotózunk, ami nagyon értékes számunkra, akkor Cyber-shot mobilunkkal érdemes egy fotót készítenünk auto módban és a téma fénytulajdonságaihoz (szakszerűen: színhőmérsékletéhez) legjobban illeszkedő motívum kiválasztásával is. Lesznek eltérések, és a kettő közül kiválaszthatjuk a valósághoz legközelebb állót.
Ne feledjük, hogy a helyes fehéregyensúly beállítása az egyik legfontosabb feladatunk.
Ma már rengeteg fényképezőgép tudja a manuális fehéregyensúlyt, ami azt jelenti, hogy egy fehér felületre irányítjuk a fényképezőt, a gép pedig automatikusan ehhez állítja a színeket.
+ 1 tipp: ha elkerülhetetlen a nappal szembeni fényképezés, legalább a lencsét árnyékold le, hogy ne legyen az egész kép fakó!

Torzítás

A kép élességétől független, a kép alakjára vonatkozó leképezési hiba. Ha egy négyzetrácsos hálót fényképezünk le, két jellegzetes forma, hordó, ill. párna alakú torzítás alakulhat ki. Ez akkor jön létre, ha az optikai tengelytől távolodva változik a lencse nagyítása. Ha a lencse külső zónáiban kisebb a nagyítás, akkor hordószerű, ha nagyobb akkor párnaszerű a torzítás.

Kromatikus aberráció (színhiba)

A különböző színű fénysugarakat az üvegek (optikai lencsék) nem egyformán törik meg, amitől a fehér fény felbomlik a szivárvány színeire. A tárgyak képei az egyes színcsatornákban eltérő méretűek lesznek, az élek kiszínesednek. A jelenség a kép szélei felé, a középpontból húzott sugárra merőleges éleken a legjelentősebb. A mérést is egy ilyen élen végezzük a kép szélén. Ha nincs hiba, a fekete-fehér átmenetnél a piros, zöld és kék intenzitásgörbéknek együtt kellene futni. Amikor az él színesedik, akkor a görbék egymáshoz képest eltolódnak. Ezt az eltérést a köztük lévő területtel lehet jellemezni, vagyis a két legtávolabbi görbe integráljának különbségével.

Mi hiányzik még?

SO905iCS

A japán Sony Ericsson SO905iCS - Cyber-shot típusának fotóképességeiről ITT láthatunk egy kis bemutatót.
Ugye mint már említettem, nagyon-nagyon hiányzik nekünk az optikai zoom. Óriási kijelző - a SO905-ben 2.7 col, 800x480-as (a K850-é "csak" 2.2 col és 320x240).
A Sony Alpha 700 lényegében ugyanilyen technológiájú lencsét használ, ami meg is látszik a képeken: viszonylag kicsi a kromatikus aberráció (azaz a színhiba) és a képek szélei sem mosódnak el.
A SO905iCS-ben 5 pontos autofókusz van, mint egy profibb gépben, és ami szorosan ide tartozik, a 3 cm-es (!) makro.
Ami még fejlesztésre szorul, az a panoráma funkció. Lehetne nagyobb a felbontás, és változtatható a képek egymáshoz viszonyított helyzete. Erre a japán Sony Ericsson a közelmúlban licenszelte agy japán cég eljárását, tehát a rövidesen ezen a téren is javulást várhatunk.

...és a jó optika

Rengeteget javítana a képek minőségén, mondjuk egy Carl Zeiss optika. Miért pont ez a márka jutott eszembe? Először is a minőség miatt. Több, mint 150 éves múltra tekint vissza, és a Hasselbladokban (ez a cég képviseli a professzionális kategória csúcsát, legújabb gépe 50!!! Megapixeles) is ez az optika teszi szebbé a képeket. Csökkenne a kromatikus aberráció, csökkenne a geomatriai torzítás, nem mosódnának el a képsarkok, szebbek lennének a színek és jobb lenne a kontraszt. Persze ehhez megfelelő érzékelő és szoftveres háttér is szükséges. Mindezekkel együttvéve a Sony rendelkezik, olyannyira, hogy hajdanában a Carl Zeiss-szel közösen fejlesztették ki a Vario Tessar technológiát, de az eljárást a Carl Zeiss önti formába. Ez jelenik meg több Sony kamerában, a DSC-Txxx sorozatban és a SO905iCS mobilban is, de más mobilgyártó márkáknak átadott Carl Zeiss optikai egységekben is. Az a véleményem, hogy egy Carl Zeiss optika előnyeit a Sony Ericsson tudná igazán kihasználni, mivel sokkal jobb szoftverrel rendelkezik, mint az ennek az egységnek az egyik változatát használó Nokia. Megnézve a Nokia Carl Zeiss optikás mobiljaival készült képeket, azt találjuk, hogy a Nokia képtelen kihozni a német gyártó képességeiben rejlő tartalékokat, és ennek haszna jószerivel csak mint üzleti fogás van jelen a Nokia mobilokban. A Sony Ericsson képes lenne erre. Történelmi kapcsolata is van a Carl Zeiss céggel, tehát a jövendő Cyber-shot mobilokban elvárjuk egy Carl Zeiss optika megjelenését. Ugyanakkor nagyon fontos megjegyeznünk, hogy az optika önmagában kevés. Feltételezésünk szerint az újabb Cyber-shotokba épített külső beszállítóktól érkező kameramodulok érzékelői (CMOS egségei) nem illeszkednének megfelelően egy korszerű Carl Zeiss rendszerhez (ez a Nokia esetében is a "bukta" másik oka, a gyenge szoftver mellett. Viszont tudjuk, hogy a Sony rendelkezik több saját fejlesztésű CMOS rendszerrel, amikkel egy Carl Zeiss licensz kiválóan dolgozhatna együtt.

Zárszó

Én személy szerint nagyon szurkolok a Sony Ericssonnak, hogy megváltoztassa a K850-nel kezdődő időkben kialakult véleményt a Sony Ericsson Cyber-shotokról. Amit eddig láttam a C905iCS-ből reményre az okot, bízom benne, hogy a Sony támogatása meglátszik majd előbb-utóbb azokon a a képeken is amiket mit itt Európában készíthetünk!
De talán egy újabb Cyber-shot sorozat olcsóbb darabjaiban nem is kellene mindjárt a SO905iCS színvonalát produkálnunk, elegendő lenne a Sony egy-két korábbi fejlesztését összekötnünk egy Carl Zeiss optikával. Egy ilyen új Cyber-shot mobil ismét etalonná válhatna a mobilfotózásban. A K750, majd később a K800 etalon volt fotózásban a mobilvilágban - és ezek az előbb említett elvet (Sony CMOS-t és kameramodult) használtak. Nagyon ideje volna 2009-ben visszatérni ebbe az irányba. Meggyőződésünk, hogy ehhez nem is kellene olyan sokat tennie a cégnek, csak azt amit javasoltunk.



- vakzer -

|HOME|TOP|