Hogyan válasszunk Sony Ericsson mobilt?

A választék óriási. Jönnek az újabb mobilok, piacon vannak még a 2008-2009-es modellek, és gazdát is cserélnek a régebbiek.
Hogyan válasszuk ki a számunkra legmegfelelőbb Sony Ericsson mobilt? E cikkünkben ebben próbálunk segítséget nyújtani, de most elsősorban az egyes modellek, modell-kategóriák közötti eligazodásról szólunk.

Alábbi képünk a 2010. évi augusztusi választék egy kis részletét mutatja. Még ez is sok modellt szemléltet, a teljes aktuális választék bemutatása túlságosan nagy képet eredményezne. Nehéz az eligazodás? Valóban nem könnyű. A cég típusjelzései (betű-szám kombinációk) utalnak ugyan egyfajta kategorizálásra, de ezek értelmezése nem közismert, másrészt rengeteg félrevezető információt találunk az egyes oldalakon, ahol igyekeznek megmagyarázni ezek jelentését, az egyes csoportokba tartozást.
Korábban a cég éveken át mereven ragaszkodott egy kialakult kódsémához, akkoriban könnyebb volt minden. Aztán jöttek változások, majd megjelentek a típuskód mellett a modelleket azonosító nevek. Manapság az egyes mobilok neve ami közismert, a típusszám-kód háttérbe szorult, sokan nem is tudják, hogy mobiljuk neve mögött milyen típuskód "rejtőzködik".

Próbáljunk meg rendet vágni a ma használatos Sony Ericsson modellek dzsungelében. Áttekintjük a cég által kialakított modellkategóriák rendszerét.

Lássuk a történeti áttekintést is nyújtó táblázatokat.

1. Fejlesztési osztályok

Hardver-célok osztálya	Szoftverek	SE tartalomszolgáltatás
Music (Zene)	Android	PlayNow
Imaging (Fotózás)	Java SE, OSE Axxx platformok -> ?
Mobil Web böngészés	Symbian^1 (UIQ) -> Symbian^3
Lifestyle (Életstílus)	Windows Mobile ->Windows Phone 7
Entertainment Unlimited
High-end kategória
GreenHeart

Korábban - és még napjainkban is - egyes mobilokat a cég fő vásárlói célcsoportok - illetve ez ezzel megközelítőleg azonosnak tekintett elsődleges szolgáltatáskínálat - szerint kategorizált, amiből kiemelkedett a Walkman és a Cyber-shot (SONY-tól átvett) márkanevek csoportja. Ezek plasztikus arculatot mutattak, és vagy-vagy megközelítésben a zenei képességek, illetve a fotózási képességek kerültek a központba.
Sokáig a Walkman feliratos mobilokba nélkülönöznünk kellett a kiemelkedő fotózást, a Cyber-shotok esetében pedig zenei képességekben kaptunk kevesebbet. A többi felsorolt kategória kissé áttekinthetetlenebb volt. Később - 2009-ben kezdődően - törekvéssé vált a két fő csoport közötti különbségek elmosása, először az "Entertainment Unlimited" jelű rövid életű kategória bevezetésével. Újabban a Sony Ericsson külön kategóriaként kezeli a környezettudatos elkötelezettségre utaló GreenHeart mobilokat is, amely egyébként az előző táblázat első öt oszlopa bármelyikének alosztálya is lehet.

Hajdanában a cég operációs rendszerei két szegmensre tagolódtak, a Sony Ericsson zárt saját Java alapú rendszerére (OSE) és a Symbianból származtatott, a Motorolával és néhány más céggel közösen fejlesztett UIQ operációs rendszerre. Aztán megjelent az Xperia X1-gyel a Windows Mobile.
Az UIQ fejlesztését az érintett cégek beszüntették, így e mobilok sorsa megpecsételődött, gyártásuk végleg megszűnt. Az UIQ helyett a cég korábbi vezetése először a Symbian lehetőségei felé fordult, ennek jegyében több kísérleti modell után az UIQ felváltására "ki is alakultak" az első Symbian 9.4 S60 v5 mobilok.
Az UIQ korszakot követő útkeresés időszakában külső cégnek kiadott fejlesztési tanulmányok után megszületett a döntés az Android OS előtérbe helyezésére. Ma az Android mobilok jelentik a húzóerőt a cég eladásaiban, és a jövőben ez méginkább így lesz.

A cég vezetésének mai álláspontja szerint továbbra is fennmarad mind a 4 felsorolt operációs rendszerre irányuló fejlesztés. Ezek közül a vezetés a Windows Phone (korábban Windows Mobile) OS-t másodlagos jelentőségűnek tekinti, de fejleszt e rendszerre is, a napjainkban felfutó Symbian 3 szintén "képben van", de most még keveset tudunk az első tervezési példányokról. Napjaink sikerei után a cég az Android OS-t tekinti az elsődleges operációs rendszerének.

A szolgáltatáskínálat (előbbi táblázat utolsó oszlopa) jelenleg egy tagból áll, de vegyük figyelembe, hogy az Android OS eleve kínál egy létező szolgáltatás-halmazt. Utóbbi ugyan nem fedi le a zenei és a távlatilag jelentős film kínálatot, de a Google és néhány zene-film szolgáltató (köztük első helyen a SONY) a háttérben tárgyal az Android szolgáltatások kiterjesztéséről. Ma még nem tudjuk mindez hova fejlődik, napjainkban ennek leglényegesebb akadálya többek között az Android OS (és az Android Market) túl gyenge másolásvédelmi megoldása, és még hiányoznak azok a hálózat szolgáltatói képességek is, amikre majd az LTE (pontosabban mégkésőbb a 4G) lesz képes.

2. Mit jelentettek és jelentenek a betűkódok?

Hardver kivitel	Sorozat	Leírás
Music (Zene)	W	Walkman modellek
	R	AM/FM rádióvétel központú modellek
Imaging (Fotózás)	C	A Cyber-shot sorozat második generációja
	S	Snapshot kategória
	K	Először kamerás mobilok, majd a Cyber-shot márkanév első sorozatai
Mobil Web böngészés	M	QWERTY billentyűzetes okostelefonok
	P	Professzionális okostelefonok (UIQ)
	G	Érintőpaneles alsó és közép kategóriás modellek (UIQ)
	X	Okostelefon prémium kategória
Lifestyle (Életsítlus)	F	Játékcentrikus (Fun) modellek
	T	Hagyományos kialakítású "dizájn" modellek
	J	Belépő szintű (alsó kategóriás) modellek
	Z	Kagyló (Clamshell) kialakítású modellek
Entertainment Unlimited	U	"Korlátlan szórakozás" modellek

Néhány betűjel hiányzik a fenti táblázatból, például: D, TM, V, 123u, 123s, stb. jelölések, ezek az egyes hálózati szolgáltatók számára gyártott modellek, amelyek egyébként megegyeznek az alapmodellel, rendszerint csak a szolgáltató-specifikus firmware-ben vagy billentyűzetben térnek el.
Megjegyezzük, hogy van olyan kategória amiben csak egyetlen modell kapott helyet, és van olyan eset is amikor konkrét modellek kaptak ugyan betűjelölést, de akár más csoportba is besorolhatók lettek volna. A rendszer tehát nem tökéletes - legalábbis azok számára, akik matematikai pontosságot várnának el tőle.

Ma is egy "átállási időszakban" vagyunk. Általunk még nem ismert az Entertainment Unlimited fiók jövendőbeli sorsa.

Az utóbbi időben a nevek és típusszámok meglehetősen kevert rendszere jelent meg. Az Xperia X10 esetében az "X10" név is és típusjelölés is, az X10 mini E10, az X10 mini pro típusszáma U20, az Xperia X8 pedig E15 lett. Kezd tovább bonyolódni a dolog, az U20 jelölést mi sem értjük, bár ezek alapján felállítható lenne egy elmélet. Aspen folytatja a tradíciót, az "M" jelölést kapta, ugyanígy az érkező Yendo, Spiro és Zylo is "W", a legolcsóbbak (Elm, Hazel stb.) a "J" jelölést. Érdekes lehet, hogy a Walkman modellek besorolási metodikája már nem ad lehetőséget újabb felső kategóriás zenefonok beillesztésére: W995 felett nem sok hely van, de erre később visszatérünk.
A Walkmanok mezőnyében a típuskódok jelenleg is utalnak a besorolási rendszer hagyományaira: a legelemibb képességű és kialakítású Walkman modell a W20, azaz Zylo; és W150 kódot kapott Yendo. Utóbbi az első teljes kijelzőn érintéssel vezérelhető OSE operációs rendszert futtató Walkman mobil, de a szám utal a műszaki tartalomra és az árkategóriában megjelenített "helyére".

Valószínűleg a modellek újabb keletű névadományozása továbbra is fennmarad, ám a típusszám-kódokban várhatók újabb fejlemények, hiszen megkerülhetetlen, hogy az eddig elkülönült főkategóriák összeolvadjanak valami új rendszerbe. Nagyon is elképzelhető, hogy az "XPERIA" név (különféle háttér-típusszámokkal) egy high-end képesség-szimbólummá válik, ismét visszatér (illetve megmarad) a Walkman család ... és jönnek majd újabb NEVEK szintén többféle típusjelöléssel. A cég majd eldönti. A közölt táblázatok összefoglalják a múltat és a jelent, talán segítenek néhányunknak az eligazodásban.

3. Mit jelentettek és jelentenek a számkódok?

Ha az eddigi bonyodalom nem volt elég, folytassuk a betűkódok után a számkódokkal is, rakjuk össze egy egésszé! Hogyan épült fel az eredeti szándékok szerint eddig a típusok megjelölése?

BETŰJELZÉS	1. SZÁMJEGY	2. SZÁMJEGY	3. SZÁMJEGY
Célosztály	Minőségi osztály	Hardver szint verzió	Kialakítás
Betűjelzés a fenti kategóriáknak megfelelően.	1-4 Low-end (alsó kategória)	0-9 Verzió lépcső jelölése.	0-2 Candybar (hagyományos)
	5-7 Midrange (közép kategória)		3-5 Slider (szétcsúsztatható)
	8-9 High-end (felső kategória)		6-8 Clamshell (kagyló kialakítás)
			9 Egyéb szerkezeti kialakítás

A Sony Ericsson mai hivatalos kódolása valamikor 1995-96-ban alakult ki (ekkortájt kezdődött a korábbi jelzések felváltása), igyekezve mániákusan mindent precízen besorolhatóvá tenni. Egyes modellcsoportok erőteljes burjánzásba kezdtek, megszámlálhatatlan (na jó azért megszámolható) Walkman mobil jelent meg, és szaporodtak a többiek is, talán jobban is mint illett volna.
Utolsó táblázatunk ebben a kínálat-dzsungelben jó támpontot nyújtott: csak rá kellett nézni a típuskódra (másra nem is nézhettünk mert modell nevek ekkor még nem voltak), és nagyjából máris tudtuk, milyen szintre esik alanyunk, milyen a kialakítása, sőt az árát is megsaccolhattuk.

Tulajdonképpen nem is volt rossz ez a rendszer. Többet elmondott a jelzés, mint néhány más gyártó esetében. De lassan meghaladta az idő, és először a Walkman-ek esetében felborult a logika. T715, S312, T707 és az összes többiek esetében még elment volna a dolog, de a zenei csúcsmodellek kezdtek kilógni a logikából, össze kellett vonni a két utolsó oszlopot, így a W sorozat újabb tagjai esetében más tartalmat kapott az utolsó két számjegy. Az UIQ sorozatban jelent meg 2006-ban a W950 majd 2007-ben a W960, amelyek ebben az operációs rendszerben hagyományosan érintőpanelesek, tehát emiatt is kilógnak a Walkmanok kódsorozatából.
Az eddig megismert új Walkmanok esetében szintén van szerepe a típusszámnak. Például Spiro - W100 és Yendo - W150 esetében még utalnak az alsó belépő szintre, de Zylo már W20 lett, azaz ha akarjuk az előbbieknél ez kisebb szám, tehát "még alsóbb" belépő szintű modellről van szó, de így már alul is "kilóg" a korábbi rendszerből, hiszen Zylo slider, tehát a hagyományos kategória-rendszerben W103 kóddal vagy ilyesmivel illett volna jelölni... Arról nem is beszélve, hogy Yendo már nem a korábbi generációk egyeneságú folytatása, hiszen single touch érintőpanellel rendelkezik, mégis megkapta a W150 kódot, amiből meg már semmi nem derül ki a korábbi három számjegyes kódolási metodika alapján. Hasonló a helyzet például Spiróval (W100). A régi, megszokott rendszer tehát felbomlóban van, ideje lesz jobban figyelnünk mint eddig.
Most éppen tippelni sem tudunk, milyen kóddal jelentkeznek be majd a legújabb érintőpaneles Walkman mobilok.

Egyáltalán nem baj, ha áttekintettük és ismerjük az eddigi típusjelzések logikáját, sőt hasznos, de a jövőben figyeljük a modellek típus neveit és a számkódokat is.
Végül döntésünket ne a kódok alapján, hanem aszerint hozzuk meg, hogy milyen képességeket tartunk a legfontosabbnak.

- SEria team -

|HOME|TOP|