Hamisított BST-33 akkumulátorok - 1. fejezet

Egy korábbi cikkünkben megkiséreltük áttekinteni a Sony Ericsson BST-38 típusú akkumulátorának hamisítványait. Ma megpróbáljuk ugyanezt a BST-33 típussal. (Aki ennek a cikknek az olvasásának állna neki először, annak ajánlatos a BST-38-ról szólóval kezdeni, abban sok olyasmit megtudhatunk, amit itt már nem ismétlünk meg.)

Ezúttal sajnos sokkal nehezebb dolgunk lesz. Három okból is. Először, a BST-33 az egyik leggyakrabban beépített Sony Ericsson akkumulátor, nagyon sok modellben használatos, másodszor, ez a típus az eltelt évek folyamán némi evolúción ment keresztül, maradt a típusszám, de a kapacitása három lépcsőben megnövekedett, végül harmadszor: ebből a típusból létezik a legtöbb hamisítvány az egész világon, így hazánkban is.
Itt szóljunk arról is, hogy bár az újabb akksikat a cég ellátja hologramos bélyeggel, de a BST-33 5-6 éves múltja miatt a korábbi gyártásúaknál ez még nem történt meg, és rengeteg található belőlük.

Néhány ismertebb Sony Ericssonos oldalon kaptunk tippeket, hogyan is kellene a hamisítványokat kiszűrni. Sajnos azonban az ezeken az oldalakon olvashatónál jóval bonyolultabb a dolog, felejtsd el amiket ott írnak, nézzük meg alaposabban a BST-33 világát, és olvasd el cikkünket!

1. A BST-33 a legtöbbet használt - a leginkább hamisított Sony Ericsson akkumulátor

Néhány szót kell tehát ejtenünk a BST-33 történetéről. A 2003-ban bemutatkozó, majd 2004-től kezdve a gyártó részéről egyre népszerűbb első BST-33-as 900mAh-s volt. Aztán 950 mAh-ra, majd a 2009-es modell 1000 mAh-ra változott.

Nézzük csak meg a BST-33 hivatalos magyar oldalát. Itt az első sorozat Japánban gyártott példányát látjuk. A 04W06 számkód a 2004 6. hetet mutatja, tehát ez az egyik legrégebbi darab.
Eltelt öt év könyörgünk! Frissíthetne a cég, mert ez már alig-alig szerezhető be (eredetiként legalábbis). Sajnos nem segíti a vásárlók tisztánlátását, és főleg nem védi őket a hamisítványoktól az a tény, hogy mind a Sony Ericsson, mind a Sonystyle oldalain kizárólag ennek a 2004-es 900 mAó-s akkumulátornak a képét láthatják, a 950 mAó-s és az 1000 mAó-s legújabb változatról pedig nem létezik hivatalos gyártói fotó!
Jó lenne pedig mindegyikről jó nagyra kinagyítható képeket közölni. Ennek hiányában ugye az a butaság történik, hogy a cég a kínai maffiózóknak, és az illegális kereskedelem résztvevőinek csinál üzletet, nem pedig magának. Az, hogy ilyesminek is szerepe van a cég nem túl rózsás jövedelmezőségében, nem is lehet kétséges. Mi lenne, ha rászánná magát a cég az eredeti akkumulátorok normális fotóinak közlésére. Mi ártatlan mobiltulajdonosok is jól járnánk, mert nehezebben lennénk átverhetők, azaz törődne velünk (!) a cég, és a Sony Ericsson is jól járna, mert többen vásárolnának tőle eredeti akkut. A pénzünket a cégnek adnánk nem a kínai csalóknak. Különösen akkor bosszantó a dolog, ha belegondolunk, hogy ehhez csak a fotók elkészítése és néhány hivatalos weboldal frissítése jelentkezne ráfordításként, hát mi hozna nyereséget ha nem ez! Ugye Uraim! Akár ilyen filléres dolgokkal is lehetséges lenne tízmilliókat hozni a cég kasszájába.

Az első, 2004-es kivitelű 900 mAh-s akkumulátor:

Az 1000mAh-s BST-33 egyik hivatalos példánya Ainóban:

Ez a változat közelebbről:

Az 1000mAh-s akkumulátor másik hivatalos verziója az FCC oldalán Satióban:

Mint látjuk, a kezdetektől a mai napig sok minden megváltozott a grafikában, utóbbi esetben az akksi már QR kódot is kapott.

Folytassuk megkezdett történetünket.
Ott tartottunk tehát, hogy megjelent a BST-33, majd valamikor 2004 közepén a BST-33 gyártása átkerült Kínába.
Alul a "Made in Japan Finished in Japan" felirat ekkor megváltozott "Made in China Finished in China" feliratra, de történt változás felül is, az eddigi statikus jelölés helyett megkezdődött a sorozatszámok kódolása is.
Említettük, hogy nehezebb dolgunk van a BST-33 esetében mint más akksiknál. Az igazi bonyodalom az előző mondatban leírtakkal kezdődött.
Történt ugyanis, hogy a cég 4-5 kínai beszállítóval kötött szerződést, a 2005-2006-ban még javában felfutó, és akkoriban még optimistán látott jövőbeni termelés akkumulátor szükségletének kielégítésére.
Ekkor elszabadult a pokol.
Elkezdtek érkezni apró és nagyobb eltérésekkel többféle kinézetben az original Sony Ericsson BST-33-ak.

A Kínában megkezdődő sorozatgyártással egyidőben kezdett felfutni a kínai hamisítók tevékenysége is, először a Japánban gyártott eredetik hamisításával, majd a Made in China feliratos utánzatok is megjelentek. Addig, amíg korábban csak Kínában illetve Ázsiában törtek előre a hamisítók, nagyjából 2006-tól az egész világ számára ontani kezdték a hamis akkumulátorokat. A fő piac továbbra is Ázsia és a fejlődő világ, majd felfedezve a vásárlók európai átlag alatti jövedelmét, megérkeztek Magyarországra is. Nagyjából 2005-ig nemigen volt félnivalónk, 2006-tól annál inkább, és a baj az, hogy úgy látjuk, az átverések napjainkban érnek a csúcsra.

A mobilvásárlók meghatározó aránya a tapasztalatlan fiatalabb generáció, akik úgy gondolják, hogy kevés zsebpénzükből érdemes a legolcsóbbat megvenni. Ezt a tendenciát nyilván felismerte és a maga hasznára ki is használta először csak néhány "fekete" szállítmányból szerzett párszáz darabbal néhány kiskereskedő, végül ma már ott tartunk, hogy jól ismert nagykereskedelmi cégek kínálatában is megtalálhatók a hamisítványok. Elég körülnézni az internetes oldalakon, ott, ahol fotót is találunk jó eséllyel akadhatunk hamisítványra.

Átverésünk másik mozgatórugója szintén összefügg az árakkal és azzal a hiedelmünkkel, hogy jól járunk, ha mindenáron az olcsóbbat keressük. Az eredeti akkumulátorok import ára is magasabb, ezeken nem is érvényesíthetők olyan mértékű nagy- és kiskereskedelmi árrések, mint a fillérekért behozott kínai hamisítványokon, amelyeken akár 300-400%-os haszon is realizálható, hiszen a végső fogyasztói árat nem a kereskedő beszerzési ára határozza meg elsősorban, hanem az eredeti termék piaci ára.

Végül említsük meg az internetes kereskedelmet, ahol még ez a haszon is megduplázódhat, hiszen az eladó nyilván semmilyen adót nem fizet a tevékenysége után. Itt már megéri döbbenetesen olcsón is árusítani.

Kezdjük is körképünket a magyar internetes aukciós oldalakról a mai napon leszedett két képpel, ezek ma is ott láthatók, ahonnan származnak, és ezeket kaphatjuk meg manapság legolcsóbban. Emellet a két jellegzetes darab mellett több gagyi is található a Vatera, a Teszvesz, eBay és egyéb oldalakon, a többi majd a cikk végén...

A felül látható három fotó közül a bal szélső eredeti, azért tettük ide, hogy kéznél legyen az összehasonlításhoz. Na nézzük csak meg egy kicsit alaposabban a középső és a jobb oldali borzalmat! Elemezzük a látványt, megéri!

A két hamisítványon a "Made in Hungary" felirat nem tudjuk valójában mire utal, talán arra, hogy hazánk számára rendelte meg valamelyik magyar gengszterbanda? A jobb szélső esetében még az is felmerülhet bennünk: lehet, hogy nem is Litium-Polimer akkumulátorral van dolgunk? Mindkettőn más-más okból is látszik, hogy hamisítvány.

A jobb oldali úgynevezett akkumulátorral gyorsan végzünk, nagyon hülyének kell lenni ahhoz, hogy valaki ilyet megvásároljon. Ez a kedvencünk egyébként! Akinek eddig megmutattuk, mindenki leesett a székről röhögtében... Ha a magyar ipar csak erre lenne képes, vajon hol tartanánk. Még szerencse, hogy Magyarországon nem gyártanak a Sony Ericssonnak akkumulátort. Az, hogy miért van középen az a szemmel látható kidudorodás kiderül a 2. fejezetben. Ez az akkumulátor egyébként azért veszélyesebb mint a többi, mert a lenyomozható gyártója szerint, ugyanezt árusítják mint látjuk adat nélkül, 750, 700, 650 mAh-s, ettől némileg eltérő, de ugyanilyen hihetetlenül primitív feliratokkal, viszont teljesen azonos beltartalommal. Mint később látni fogjuk ez az akkukivitel még a szokásosnál is több veszéllyel jár. Ne rendelj ilyet még véletlenül sem!

Most térjünk rá a középsőre. Mint látjuk kissé elfekvő készletből származónak tűnik (05W18) ha most is árusítják 2009-ben. Okos ember nem szeret négy évig tárolt akksit megvenni, de nem ez a fő baj.
Sokszor a grafika és a feliratok alapján is simán kilőhető a primitív hamisítás, kedves forgalmazóinkat azonban ez nem túlzottan aggasztja.
Meg se lepődjünk ezen, mert egy felmérés szerint a magyar vevő az egyik legkönnyebben átverhető Európában, és ezt alá is támasztja az, hogy rengetegen megveszik ezeket a szörnyűségeket. Ha pedig tényleg így van, akkor minek kérjen a mi szélhámos kereskedőnk drágább hamisítványt, ha a magyar fiataloknak ezek is megfelnek! Elvégre ő a mi barátunk, spórol nekünk.

A középső hamisítványon a Made in Hungary szöveg fölött nézzük csak meg a bal alsó keretben a hegyes fülű UFO babát! Hasonlítsuk össze az eredetivel. Hehehe... Baj van a kínaiak helyesírási tudományával is, az S/N után kéne egy kis helyet hagyni stb. stb. Tovább olvasva cikkünket, ettől is el fog menni mindenkinek a kedve...
Na akkor még egy kis infó, mégpedig hivatalos kínai forrásból: ezek darabjának ára nem éri el az 1 (azaz egy) dollárt 1000 (azaz egyezer) darabos rendelés felett! (Pontosabban: 100 db/kartoncsomagolás, 1,9 kg/karton. 10 kartontól...)
Említsük meg külön a magyarországi kínálat legjópofább darabját! Ez már annyira a kedvünkbe jár, hogy felül a márkanév helyén megtudjuk: bárki bármit gondol róla, ez egy akkumulátor!

Most tegye fel a kezét, aki vásárolt, vagy rendelt ezekből! No és ha akadt aki feltette, emlékezzen csak vissza, hogy mennyiért vette. Na így ugye már többszörösen vagy átverve. Aki nem emelte fel a kezét, reméljük cikkünk 3. fejezetének végigbogarászása után sem fogja, ott ugyanis megtaláljuk majd a manapság kapható hamisítványok fotóinak széles választékát.

A jószándékú figyelmezetetések ellenére sokaktól halljuk, hogy nem baj, olcsón vettem, és működik. Jó. De mi működik? És meddig? Ezek tényleg 900 vagy 950 mAó-s akkumulátorok? (A fent látott jobb szélsőn legalább "becsületesen" ilyesmi adatot fel sem tüntetett a gyártó, az egészen pontosan valamennyi mAó-s, annyis, amennyit az eladója mondott neked!) Biztos vagy benne, hogy ezek 3,6V-os feszültséget vesznek fel és adnak le? Mi van, ha nem? Biztos, hogy ezek belső zárlatuk miatt nem fogják végleg agyonvágni valamikor a mobilodat? Biztos vagy benne, hogy emiatt nem fognak felrobbanni, olyan mértékben túlhevülni, hogy károsodhat a mobilod, vagy enyhébb esetben úgy "belenőni" a mobilodba, hogy onnan az életben ki nem veszed? Biztos vagy benne, hogy ezekből garantáltan nem fog szivárogni semmiféle lötty, trutyi, valami, ami szétmarhatja a mobilod? stb. stb. Na, ha ezekben biztos vagy, akkor nyugodtan dőlj hátra a fotelben: jó vásárt csináltál! A kereskedőnek, eladónak biztosan... aztán legfeljebb elkezd titokzatos, nehezen megfejthető dolgokat művelni a mobilod.

Pihenésképpen, idegnyugtatóként most nézzünk meg két képet:

A két képnek története van. Az Engadget Mobile egyik olvasója panaszkodott, és beküldte a két fotót a neves oldalnak. Lám, ez történt vele, nem lehet megbízni a Sony Ericsson akkumulátorjában. Nemrég vette a bal oldalit, és pár hét használat után csak a mobiljának sérüléssel járó szétszerelésével tudta kivenni a megdagadt BST-33-at, amelynek a vastagsága 4mm-ről 7mm-re duzzadt (majdnem a kétszeresére!). Nagyon mérges lett, ezért vett egy újabbat, és, hogy mi olvasók össze tudjuk hasonlítani mi is történt és hogyan is fest a dolog, lefotózta az esetet. Az Engadget Mobile le is hozta a fotókat, és egy cikket is körített hozzá, egyúttal felkérte az olvasókat, hogy aki hasonlóképpen jár, jelezze, mert úgy látszik nem csak a Nokia és más márkák akksijaival van baj, hanem a Sony Ericssonéval is.

No lám csak! A SEria szakértő olvasói máris sejtik, hogy a bal oldalival valami nem stimmel.
Most kell a "mi az eltérés a két kép között?" c. a Fülesből jól ismert találós kérdést feltennünk. Mi nem írhatjuk, hogy a helyes választ az utolsó oldalon találjuk. (Sajnos az Engadget Mobile vagy a hozzá forduló panaszos ezektől több és nagyobb fotót nem közölt.)
Az mindjárt látszik, hogy a két grafika homlokegyenest eltér. Bal oldalon nincsenek külön keretekben a piktogramok. Ez még nem utal egyértelműen a hamisítványra mert korábban a cég egyik szerződő partnere ilyen szerkezetű grafikával és ilyen tetőkialakítással gyártott eredeti akkukat.
De! Nézzük csak meg a csavarhúzós ábrát! De érdekes, a csavarhúzó nincs áthúzva! Nem jól látszik az Engadget Mobile fotóján? Nem baj. Van nekünk egy jobban látható kinagyítható képünk itt a bal oldalon. Klikk! Panaszkodó barátunk ezt a hamis változatot fogta ki!
A kis ábra arra utalna, hogy még véletlenül se szedjük szét az akkut. Direkt-e vagy véletlenül a bal oldalinál nagy baj van ezzel a kis ábrával. Ám mint látjuk a márkanév "E" betűje sem tökéletes. Azt nyilván nem várhatjuk el a szerencsétlenül járt mobilostól, hogy tudja: 2007-ben a Sony Ericson egyik hivatalos gyártelepe sem gyártott már ilyen tető és burkolatkialakítású és nyomdai technológiát használó akkumulátort. Ha lennének további fotóink, megtalálnánk a hamisításra utaló további jeleket is. De mik is ezek?

2. Itt az ideje, hogy megpróbáljuk kiszűrni a hamis BST-33 akkumulátorokat

Legelőször is szögezzük le, hogy ebben a cikkünkben mit tekintünk hamisítványnak.
Hamisítványnak azt az akkumulátort tekintjük, amelyik az eredeti gyártó márkanevét törvénytelen módon használja fel, vagy a megtévesztés szándékával olyan feliratokat, grafikákat tüntet fel ami az eredeti gyártmány jellemzője.
Nem tekintjük hamisítványnak azokat a "helyettesítő akkumulátorok"-at, amelyek az előbbieknek nem felelnek meg (nem törekszenek az eredeti látszatát kelteni), de utalnak a kiváltandó eredeti akkumulátor típusszámára, arra, hogy a helyettesítő darab milyen gyártó milyen modelljében használható fel, és az eredetinek megfelelő paraméterekek (pl.: 3,6V, 900mAh) tartalmazzák. Ezek esetében a vásárló tudatában kell, hogy legyen: nem eredeti, a gyártó által ajánlott akkumulátort vásárol. Nyilván tudnia kell, hogy a megvásárolt helyettesítő akkumulátor sok tekintetben nem azonos az eredetivel, kockázatos is lehet a használatuk, a döntését ezek ismeretében hozza meg.
Cikkünkben nem foglalkozunk az ún. helyettesítő akkumulátorokkal, kizárólag a hamisítványnak tekinthetőkkel.
Következzenek tehát a hamisítványok ismertető jegyei!

2.1 A külső

Ha biztosra akarunk menni, akkor sajnos nem elegendő az egyes fórumok mendemondáinak olvasása. Ezek többnyire kizárólag a látható grafikákkal foglalkoznak, ami önmagában kevés.
A hamisítványok törvényszerűsége az, hogy a gyártóik nem rendelkeznek az eredetivel megegyező technológiával és anyagokkal.

2.1.1 A burkolat

Az eredeti gyártmányokhoz felhasznált burkolat anyagát (a lemezszalagot) szinte kivétel nélkül a Sony Ericsson rendelte és rendeli meg ma is általában egy forrásból, vagy ha több beszállítótól, akkor teljesen azonos minőségi kritériumok szerint, és ezt adja át a gyártónak.
Tudnunk kell azt is, hogy az eredeti akksi a felhasznált minőség és a felületi kikészítés követelménye miatt jóval drágább, ezért, ha a hamisítók olcsók akarnak maradni, mindenképpen az első dolguk lesz a legalacsonyabb minőségű anyagokból összerakni az árujukat. Tehát, amit legelőször néznünk kell az a tokozáshoz felhasznált anyagminőség és annak felülete!

Itt felül bal oldalon látjuk egy eredeti BST-33 hátoldalát, jobb oldalon pedig a jellegzetes hamisítvány kivitelt. Nyilvánvaló a felület eltérése. Az eredeti akkumulátorok felülete mindig így néz ki, a hamisítványokon pedig a legkülönfélébb durva (gyártás során keletkezett lemezhengerlési nyomok, ismétlődő karcok, szabálytalan felületi rajzolatok stb.) hibák láthatók. Ugye látjuk, hogy az original kivitel egy jellegzetesen matt, alig csillogó felület, a hamisítvány pedig mintha túl szép fényes lenne. Ez sokszor már a hátlap megtekintése nélkül is jól látszik előnézetben. Nézzük meg az alábbi hamis darabot:

Leszámítva, hogy nem találunk Sony Ericsson feliratot, minden majdnem tökéletes, és a fémszalag kivitele mégis megmutatja, hogy ez bizony hamisítvány. De gyakoroljunk tovább, nem árt, az ismétlés a tudás anyja. Nézzük csak meg a következő képet! Tippeljünk, melyik a hamisítvány.

Azok tippeltek jól, akik a tokozás alapján a bal oldalit nyilvánították eredetinek, és a jobb oldaliról megállapították, hogy hamis! Ugye nem is kellett a grafikákat összehasonlítanunk. Talán egyeseknek a jobb oldali még kulturáltabbnak is tűnhet első benyomásra, aztán a burkolatfólia vizsgálata után jöhetnek a grafikai hibák: feltűnően eltérő "E" betű a márkanévben, átlátszó csavarhúzó, a baba feje és még számtalan apróság. Nagyon sokféle hamisítvány létezik, és rengetegféle grafikai kivitel, amik hibáinak eldöntéséhez mindig magunkkal kellene vinni egy tuti eredetit, és vannak olyanok is, ahol a grafikai eltéréseket észre sem vehetjük, vagy mint említettük a több gyártóhelyen készült eredeti példányok között is van eltérés. Viszont! A burkolófólia eredeti kivitelét negyon nehezen tudnák utánozni, és ez nem is lenne az érdekük, mert ez a minőség túl drága volna.
Újabb két kép:

Jól látszik a felhasznált burkolófólia rossz felületi minősége. Itt egyúttal azt is láthatjuk, hogy a piktogramok minősége majdnem tökéletes, de a burkolat alapján azonnal kiszúrható lenne a trükk, még akkor is, ha volna felül márkanév, nem lenne egy szóköz a szériaszámban... mert ezek is segítenek azért itt nekünk.
Még két kép, annak illusztrálására, hogy elsősorban ne a grafikai eltérésektől induljunk el a hamiítványok leleplezésére, hanem a burkolat minőségének vizsgálata legyen az első amit megteszünk:

Ha figyelmesen megnézzük az előző képet, azt látjuk, hogy a grafikai kivitel tökéletes, nagyítóval sem lehetne belekötni. A burkolat sajátos megjelenése mégis lebuktatja áldozatunkat.

De mi van a cetli alatt? A felragasztott vignetta alatt az eredetinél mindig megtaláljuk a gyártói azonosító kódot, a hamisítványnál nem. Aki biztosra szeretne menni és nem sajnálja a megvásárolt akkuját elrondítani, próbálkozhat a felragasztott adattábla leszedésével. Ekkor a bal oldali alsó képhez hasonlót láthatunk egy eredetin, és a jobb oldalon látjuk a hamisat. Mint látjuk, a hamisnál nem látunk semmit. Ezt a módszert azonban csak a végső esetben ajánljuk, akkor, ha a továbbiakban említettek sem elégségesek egy vita eldöntéséhez.

További segítséget nyújthatnak a jellegzetes gyártási hibák, amik ugyancsak az olcsóság követelményének következményei.

Itt jól látjuk az akkumulátorok alján a trehány fóliaburkolat és az eredeti követelményeknek megfelelő kivitel különbségét. Az alsó akku az eredeti, a felső hamisítvány, felkunkorodó és/vagy sorjás esetleg beszakadozó szalagszél. Ugyanezt megfigyelhetjük a következő képen is, itt az akku tetején.

Ezek voltak a nyers alufóliás példányok megkülönböztetésének kritériumai.

De mi van azokkal a darabokkal, amik esetében a gyártó festett szalagból készült burkolatot használt, és nem külön papírra, hanem közvetlenül a festett szalagra van nyomtatva a grafika?

Ezzel kapcsolatban annyit kell tudnunk, hogy a Sony Ericsson festett, vagy műanyagbevont fémszalagot, vagy simán műanyag szalagot, amiken külön ráragasztott papír adattábla nincs, hanem az ábrák, szövegek közvetlenül a festett szalagra vannak nyomtatva, nem használ BST-33 típusú akkumulátor gyártásra.
Ennek egy tipikus kivitelét látjuk a bal oldalon.
Ez a kivitel szép külsőt ad a gyártmánynak, jóval vékonyabb fémszalag használható fel, amelynek felületi hibáit is eltünteti egyúttal a festés, vagy a vékony műanyagbevonat.
Azon túl, hogy a bal oldali kép Made in Sweden és még ezen kívül is rengeteg hibás piktogrammal stb.-vel találkozunk rajta, most ne erre, hanem a burkolat megjelenésére koncentráljunk, mert az ilyen kivitelt millió más ettől eltérő grafikával, feliratokkal is megtaláljuk.
A gyártók számára amellett, hogy ez egy jóval olcsóbb megoldás, mint az eredeti alumínium szalag utánzása, még más hasznot is hoz. Eltakar olyasmit amit jobb ha nem látnak a gyanútlan vásárlók.

2.1.2 Az akkumulátor alja

A burkolófólia alapos vizsgálata után nézzük meg az akkumulátor alját. A gyártási technológia szerint itt zárják le az akkumulátort. Nem mindegy, hogy hány csavarral!

Most is alul látható az original, felül a hamisítvány. Az eredeti akkumulátorokat mindig két csavarral (szegeccsel) zárják le, a hamisítványok többsége csak egy csavarral van lezárva, és sok olyan van, amin semmilyen hasonló külön lezáró-rögzítő elemet nem találunk. Ezen kívül a képeken jól látszik az olcsó, vacak minőségű műanyag fröccsöntési kivitelezés is. Megnézhetjük egy nagyobb képen is.

Az utóbbi képen a már megismertek szerint, a bal oldali két csavaros az eredeti gyári, a jobb oldali egy csavaros a hamis. (Később, - cikkünk 2. fejezetében - fogunk látni olyat is amin semmi ilyen nyom nincs.) Egyébként a két csavarral (szegeccsel) történő lezárás a mi biztonságunk érdekében történik, mint látható a hamisítók kevéssé törődnek a mi biztonságunkkal és mobilunk megóvásával.

2.1.3 Az akkumulátor teteje

Sokan nem tudják, hogy a Litium akkumlátorok milyen veszélyes jószágok. Hallani, olvasni néha felrobbanó példányokról még azokban az esetekben is, amikor a gyártmány garantált anyagokból, jól átgondolt, tesztelt szerkezeti kialakítással, egy jó nevű gyártónál készült. Nagyon-nagyon ritkán - mondhatjuk elenyésző gyakorisággal - mégis előfordulhat gyártási selejt. Sajnos egy alkalommal a Nokia több tízezer a Matsusitánál készült akkumulátorát volt kénytelen visszahívni, a japán cég kínai telephelyén elkövetett technológiai fegyelemsértések miatt.
Arról nincs adat, hogy a világon használatos több tízmilló mobiltulajdonos közül hányan fizettek rá a hamisítványok veszélyességére. Ki foglalkozik azzal, hogy mondjuk Indonéziában leégett a füle egy szerencsétlennek, mert felrobbant a mobiljában az akkumulátor. A lítium akkumulátorok meghibásodása miatti robbanásokról jóval kevesebbszer értesülünk mint azok valójában bekövetkeznek.
A 2. fejezetben lyzzard kolléga bemutat egy ilyen - szerencsére nem végzetes - eseményt.

Tudnunk kell, hogy annak ellenére, hogy kicsi eszköznek tűnnek, ezek az akkumulátorok hatalmas robbanásra képesek, és a felszabaduló hő egy fém izzási hőmérsékletéről indul!
Nem árt ha itt röviden összefoglaljuk, hogyan robbanthatunk fel egy akkumulátort szándékosan, vagy a saját figyelmetlenségünk következményeként.

Lássuk:

- Megázott a mobilunk, vízbe esett a mobilunk. Egy gyári akkumulátor viszonylag védett valamennyire, a hamisítványok rendszerint semennyire. Általánosan ismert szabálynak kellene lennie, hogy ha az akkumulátorunk tetején található nedvességindikátor elszinesedett, akkor innentől kezdve a gyártónak már nincs semmilyen felelőssége az esetleges balesetért, a vízbe esett, megázott akkumulátort a saját felelősségünkre és kockázatunkra használjuk tovább.
A hamisítvány gyártók megspórolják a drága indikátorpapírt, és sok esetben csak egy semmire nem, csak a mi megtévesztésünkre jó papírt ragasztanak a tetőre. Ennek továbbfejlesztett változata, amikor már semmilyen papír sincs. Minek, ha úgyse foglalkozik vele senki. Nézzük csak meg a következő két képet!

- Leejtettük a mobilunkat, vagy még rosszabb, ha magát az akkumulátort. A akksik nem túl nehezek, de betonra, kőre esve sérülhet a belső szerkezetük. Ez az egyik legveszélyesebb ami történhet!

Valamennyi igénybevételt azonban a szerkezeti felépítésük miatt mégis kibírnak. (Ezt tesztelik is a gyártók!)
A gyári példányok a megfelelő merevség érdekében kellő vastagságú fémfóliával burkoltak, az előbb láttuk az alsó rész eredeti kialakítását, végül a érintkezőket tartalmazó tetőrész megfelelő megtámasztása, rögzítése érdekében az aluminium szalagot mind az előoldalon mind a hátoldalon rávezetik a műanyagfedélre, hogy a fólia alá kerülő ragasztóval szilárdan rögzítsék azt.
Ezzel biztosítható, hogy az érintkezőkhöz csatlakozó belső huzalozás stabilan, még leejtés hatására is viszonylag biztonságosan a helyén maradjon, ne fordulhasson elő rövidre záródás.
Bármilyen szép az itt a bal oldalon látható fotó, azt kell mondanunk, hogy ez nem felel meg a Sony Ericsson saját szabványának, ha ezt a konstrukciót szétszednénk, akkor látnánk, hogy a tetőrész számára alig-alig jut ragasztó. Mindehhez felsorolhatnánk az előbb említett kötelező kritériumokat is (alul nincs semmilyen szegecses rögzítés, a burkolat nagyon vékony festett szalag).

- Az érintkezők védettek legyenek esetleges kézzel, vagy más eszközzel történő rövidre zárás ellen. Emiatt az érintkezőknek egy megfelelő mélységbe besüllyesztve kell elhelyezkedniük, olyan mélységbe, hogy ujjal érintve ne legyen lehetséges véletlen rövidzár. A fentebb található két nagy összehasonlító fotón látjuk is, hogy a hamisítvány nem teljesíti ezt a követelményt, mellette pedig látjuk, hogyan is kellene ennek kinéznie. Sajnos találkozhatunk olyan hamisítványokkal is, amik esetében az érintkezők egyszintben vannak a műanyagfedél lapjával. Mivel ezek minden töltés nélkül kerülnek hozzánk, rövidzárt se tudunk előidézni, de mi lesz akkor, ha valami miatt ki kell egyszer vennünk ezt feltöltött állapotban?

Még nem végeztünk a tetőprofilon felfedezhető hibákkal, de amik most következnek, azok legalább már nem okozhatnak életveszélyes sérülést, csak esetleg az őrületbe kergethetik a használókat.

Rengeteg az eredetinél vékonyabb hamis akkumulátorral találkozhatunk. Ez a vastagságkülönbség már elegendő lehet ahhoz, hogy az akksi ne helyezkedjen el fixen az eredeti méretére tervezett helyen, és ez aztán "ismeretlen eredetű" kikapcsolásokhoz, újraindulásokhoz vezethet.

Az akkumulátorok esetében kiemelkedő fontosságú az érintkezés pontossága, egészen pontosan, a minél kisebb ellenállású átvezetés az áramkörökhöz. (Ezt még az autókban használatos akkumulátorsaruk esetéből is tudjuk!) Emiatt a mobilakkumulátorok érintkezői - az eredetikben - nem egyszerű rézlemezek, hanem elég drága rézötvözetekből készülnek, és a felületük simasága ("fényessége") is rendkívül lényeges. Erre azért van szükség, hogy hosszú időig ne következzen be a réz oxidációja, és sokáig megbízható maradjon az érintkezés. A hamisítók, ha 1-2 dollárért akarják ránk sózni a portékájukat, nyilván nem fognak ezekkel a dolgokkal se sokat vacakolni. Mi pedig menetrendszerűen esszük majd a kefét mobilunk instabil működése miatt.

2.1.4 A címkék, grafikák

Írtuk már korábban, hogy nagyon célszerűnek tartjuk, ha nem az akkumulátoron található feliratok, ábrák alapján próbáljuk meg először meghatározni, hogy hamis, vagy original akkumulátorról van szó, hanem az előbb említett kritériumok alapján. Léteznek ugyanis grafikailag tökéletes hamisítványok is, és úgy tapasztaljuk, hogy az igényesebb régiókban (USA, Kanada, Anglia, Németország stb.) az egyre tökéletesebb címkéjű példányok vannak elterjedőben.

A teljesség kedvéért mégis megtaláljuk itt a bal oldalon az interneten leggyakrabban látható képeket, amik alapján egyesek szerint tuti kiszúrhatók a hamisak.
Kezdjük a felsővel.
Szerencsére a képeket közlő kínai oldal aláhúzta, hogy mit figyeljünk. Látjuk, gond van a márkanév néhány betűjével.
A következő sorban amatőr szinten nem tudunk túl okos következtetéseket levonni, ez a sor az akkumulátor technológiai revízió-számát (az évek óta folyamatban lévő gyártás során természetesen javítanak, módosítanak a belső kivitelen), a / jel után pedig a megrendelés régiókódja lenne.
Az S/N, a szériaszám az akkumulátor egyedi azonosítója, itt első ránézésre annyit kell tudnunk, hogy ebben nem lehet szóköz. Végül az akkumulátor gyártási idejére utaló kód: jelen esetben ez állítólag a 2005-ös év 20. hetében készült.
A középső kép csak segédletként szerepel a táblázatban, hogy az alatta látható hamisítvány grafikai hibáit össze tudjuk hasonlítani vele.

Sajnos az ilyen képek azt is sugallhatják, hogy csakis az alul látható eltérések utalhatnak a hamisítás tényére. Amit itt látunk az egy variáció. Hibás grafikájú hamisítványokkal számtalan más hibával, vagy ettől eltérő hibákkal találkozunk, van olyan ahol egyetlegy alig észrevehető van, és vannak azok, ahol maga a grafika tökéletes.

Mi azt javasoljuk, hogy vásárláskor először az akkumulátor tetejét, majd az alját, ezt követően a burkolatot vizsgáljuk meg. E tudományunkkal máris kiszúrhatjuk a hamisítványok túlnyomó hányadát, becslésünk szerint 90%-át, és csak legvégül, ha még mindig bizonytalanok vagyunk, akkor szemlézzük a grafikai elemeket (amik egyébként mindig papír "cetlin" láthatók).
Van azonban egy olyan ökölszabály amire kevesen hívták fel eddig a figyelmet.
A dolog pedig pofonegyszerű!
Az eredeti akkumulátorok úgy készülnek, hogy egy nyomdában gyártott, nyilván teljesen azonos és hibátlan ábrákat tartalmazó tekercsből történik az akku adattáblájának felragasztása. Ezen minden rajta van, csak a két adatsor nincs. Ez a két sor csakis az akkumulátor elkészülte után kerül fel az adattáblára. Miért?
Amikor a nyomda készíti a soktízezer cetlikét, még nem lehet előre tudni, hogy melyik hónapban, milyen régiókódra szóló rendelésre készül majd az az akkumulátor ami majd a gyártósorról lekerül. Amit pedig a nyomda végképp nem tudhat előre, az az akkumulátor egyedi szériaszáma. Ez a bizonyos két sor tehát a technológia utolsó műveleteként kerül az akksikra. Ez így mindenkinek jó, és szerencsére nekünk is, akik biztosra szeretnénk menni.
Tudnunk kell tehát, hogy az utólagosan felkerülő két sor nem része a nyomdai kivitelnek, nem nyomdai eljárással kerül fel, azaz, nem szívta magába a festéket a papír - ezért lekaparható a cetliről! Aki néhányszor az akku kivételére-betételére kényszerül, panaszkodik, hogy sérül, lekopik először csak itt-ott, aztán egyre nagyobb területen a két adatsor. Dehogy mérgelődjetek ezen, inkább legyetek boldogok, nektek eredeti akksitok van. Aki pedig most ebben a pillanatban állna neki kaparászni az eddig leírtak szerint is gyanús akkumulátorát, most már végképp biztos lehet benne: átverték.

Sokszor mobilunk megvásárlása utáni első mozdulatainkkal, az akkumulátor kicsomagolásával, forgatásával és behelyezésével képesek vagyunk lesodorni az adatsorokat! Íme egy fotó ami egy újdonság tesztjéról készült, tesztelő barátunknak ez sikerült.

Most kanyarodjunk vissza a bevezetőben említettekhez. Hatalmas és buta kockázattal jár az internetes akku vásárlás.

A legolcsóbb akkumulátorok eleve gyanúsak, ezekkel csak azokat lehet átverni, akiket bármivel, és elsősorban a tizenéves korosztályt. Aztán, ha valamivel megbízhatóbbnak látszó, drágább, de az eredetinél még mindig kb. fele árúakkal próbálkozunk, akkor már az egyre drágább postaköltség miatt alig-alig sprórolunk meg valamit, és kérdés, hogy ez a különbség megéri-e a kockázatot!

Ha boltban vásárolunk, akkor az itt szerzett kiképzés után esetleg megkérhetjük az eladót, hogy mutasson már ebből még egy pár darabot. Annak ellenére, hogy a kínaiak megkeverik a kartonokban az általuk ismert darabokat, könnyen ráakadhatunk azonos szériaszámú darabokra!
A kereskedők többsége azonban nem ilyen előrelátó, és nincsenek felkészülve arra, hogy a vevő rendelkezik az itt megszerzett tudással. A boltokban tehát ez utóbbi szempontból is jóval több esélyünk van arra, hogy megelőzzük az átverést.

Itt a bal oldalon az egyik neves angol internetes áruház legfrissebb kínálatából emeltünk ki egy képet. Felül ugyan nem a márkanév olvasható, de higyjük el, van ebben a kivitelben ma, 2009-ben olyan ahol az szerepel felül. Eme darab gyártója se sokat cicózott a problémával, lemásolta a 2004-ben Japánban gyártott eredetiről a teljes tartalmat, aztán vigyék-vegyék. Na ugyanezt a trükköt megcsinálják más eredeti címkékkel is, így képződnek a tökéletes grafikájú, de többezer azonos szériaszámmal rendelkező darabok, amiket a gyártók igyekeznek azért minél jobban szétszórni...

A következő fejezetben megnézzük, milyen belül egy eredeti és egy hamisított akkumulátor!

Lapozz a következő oldalra!

|HOME|TOP|