A szép új 3G-s világ (2.)

Eszmefuttatás a lehetőségekről és a korlátokról

SMS, MMS, videóbeszélgetés

2. rész

A világ közben megint fejlődött. Jött a nagy dirrel-durral beharangozott GPRS kezdődő (... vagy más néven 2,5 G) korszak. (Még most is ebben élünk!) Persze a minimális műszaki ismeretekkel rendelkezők fanyalogva néztek a dologra, és már a 3G felé kacsingattak. De jöttek a reklámok: nagyobb sávszélesség, tisztább beszédhang, végre normális internet stb. Minden adat a szokásos AKÁR jelzővel ellátva, mint a prospektusokban általában. Nos, döntse el mindenki tapasztalatai alapján mennyire lett valóban ugrásszerű a fejlődés!
Az, hogy a fejlődésben mégsem tapasztal a mindennapi ember érzékelhető változást, a szolgáltatók azzal magyarázzák, hogy: de közben az előfizetők száma és a forgalom megx-szereződött, és ez nagyrészt erodálta a GPRS igenis kimutatható szolgáltatási színvonaljavulásban jelentkező hatásait.Na jó. Akkor nézzük a legutóbb idők vívmányát az MMS-t. Mert az már aztán tényleg jól hangzik! Képeket, zenéket, akármiket küldeni egymásnak, akár egybecsomagoltan is. Nahát ez már aztán tényleg a XXI. század.

MMS

Mi a különbség az SMS és az MMS között? Az első fontos különbség a továbbítás mikéntje. Az SMS-t a GSM hálózatok az úgynevezett szignál csatornán keresztül forgalmazzák. Ezek tulajdonképpen a rádió csatorna alatt és felett helyezkednek el, s amelyeken így a hangforgalommal párhuzamosan is lehet kis mennyiségű adatot mozgatni. (Furcsállotta már valaki, hogy beszélgetés közben is lehet SMS-t fogadni? Pedig nem is olyan nyilvánvaló a dolog!) Ebből a szemszögből tehát az SMS nem más, mint egy elsőre jelentéktelennek tűnő technikai lehetőség hallatlanul zseniális kihasználása.
A MMS forgalom ezzel szemben már a GPRS rendszeren keresztül zajlik, annak minden előnyével és hátrányával* együtt, tehát itt és most bizony a harmadik generációs telefónia egyik igen konkrét, és igencsak meggyőző előhírnökével állunk szemben!
(*Hát léteznek hátrányok? Hm. Ilyenekről nem ír egyetlen reklám-prospektus sem.)

Az MMS a Multimedia Messaging Service (Multimédiás üzenetküldési szolgáltatás) rövidítése, egy olyan technológiát takar, amellyel képet, hangot és/vagy videót is tartalmazó szöveges üzeneteket hozhatunk létre, küldhetünk és fogadhatunk. Az MMS-üzeneteket egy mobiltelefonról egy másikra, vagy egy e-mail címre küldhetjük.Az MMS-üzeneteket néha azonosnak veszik az úgynevezett "képüzenetekkel", amelyek a képkezelő telefonok elterjedésekor váltak széles körben ismertté, de a technológia ennél sokkal többet rejt magában.
MMS-üzenetek küldéséhez vagy fogadásához nincs szükség képkezelő telefonra, csak egy MMS-kompatibilis mobiltelefonra, a küldő fél részéről egy MMS-t támogató előfizetésre és a megfelelő beállításokra a telefonon. Természetesen egy képkezelő telefonnal lehetőségünk nyílik arra is, hogy saját képeket hozzunk létre, és ezeket elküldjük MMS-ben. 

Az MMS-üzenet egy multimédiás bemutató egyetlen üzenetben, a mellékleteket tartalmazó e-maillel ellentétben, így könnyebb azt létrehozni és egyszerűbb elküldeni, mint az e-mail üzeneteket. Az MMS egy méretezhető technológia, ami azt jelenti, hogy megfelel a legtöbb típusú mobiltelefon számára. És mivel az MMS kompatibilis az e-maillel, lehetővé válik, hogy szabadon küldjünk üzeneteket ide-oda, a mobiltelefon és a számítógép között.
Az MMS-t elsődlegesen telefonok közti kommunikációhoz tervezték. Mindig fennáll a lehetősége, hogy az üzenetet nem lehet kézbesíteni, mert a címzett telefonja ki van kapcsolva, le van merülve, vagy a hálózat területén kívül található. Ezért egy új hálózati elemet kellett létrehozni - a multimédia üzenetközpontot (MMSC) -, amely tárolja az MMS-üzeneteket, addig, amíg azokat nem lehet kézbesíteni. Ezenfelül az MMSC lehetővé teszi a szolgáltatások használatát és biztosítja a kapcsolatot az e-mail szerverek felé.A következő támogatott médiatípusok javasoltak: JPEG, GIF, TXT, AMR-hang, H263-as videó és néhány egyéb formátum. A kompatibilitás érdekében a Nokia és néhány más gyártó létrehozott egy MMS Conformance Document nevű listát, amely meghatározza a tartalomtípusok azon minimális listáját, amelyet az MMS-telefonoknak támogatniuk kell. Ennek ellenére az MMS-szabvány nem tesz kötelezővé semmilyen tartalomformátumot, ezért elvileg az adott telefon által támogatott bármilyen formátum (pl.: mp3) is elküldhető, a fogadó fél részéről feltétel, hogy az ő telefonja is támogassa ezt a formátumot. Az MMS szabványos módon be van ágyazva, így a fogadó telefon felismeri azokat a tartalomformátumokat, amelyeket nem támogat, és kezelni tudja megfelelően. Ez a megoldás az internetes tartalom eléréséhez is.

A szabvány nem határozza meg az MMS legnagyobb méretét. Ezzel elkerülhetők a jövőbeli kompatibilitási problémák és korlátozások, mint például a 160 karakteres korlát az SMS-eknél. Az üzenet mérete függ a szolgáltatótól is, aki megállapíthat egy egységesített üzenethosszt számlázási célok miatt. A Nokia szabványa az első kiadásban maximum 100 kB volt.

Az MMS átvitele függ az üzenet méretétől és a használt adatvivőtől. Egy hosszabb videoklip átvitele több ideig tart, mint egy képet és szöveget tartalmazó üzeneté. De mivel a címzett a teljes üzenet megérkezése előtt általában nem tudja, hogy éppen üzenetet fogad, ezért nem vesz észre semmilyen késleltetést.
Ha az adott telefon támogatja az SMS-funkciót, és a szolgáltató rendelkezik ilyen szolgáltatással, akkor a terminál felismeri, hogy a címzett telefonja nem MMS-telefon, és az üzenetet tárolja egy weboldalon, ahelyett, hogy azt a telefonra küldené. Ilyenkor az MMS-funkcióval nem rendelkező telefon kap egy SMS-t a weblap címével, ahol az üzenet megtekinthető. A szolgáltatónál ellenőrizhetjük, hogy támogatja-e ezt a szolgáltatást.
Pl.: Pannon MMS beállítások és kompatibilitás: http://www.pgsm.hu/egyeni/szolgaltatasok/mms/mms/

Ez az elmélet. Most nézzük, hogyan fest a gyakorlat. Tapasztalatom: kb 70-75 %-os találati arány kb. féléves átlagban. Azaz 10-ből 7-8 MMS megy el a címzettnek, hol valamivel kevesebb, néha majdnem mind. A többi esetében nyomkodhatom a választ a megpróbálja újra? kérdésre. Akár n-szer is, és mégsem megy el. Mi ilyenkor a teendő? Feladni.
A célbaérés időtartama a 1-2 perctől a 24 óráig terjed – már azon MMS-ek esetében amiket a rendszer egyáltalán hajlandó volt befogadni. Hangsúlyozom: a küldő és a fogadó tökéletes telefon-beállítása mellett! Jártam már úgy, hogy a célszemélynek elküldtem egy MMS-t, aztán felhívtam, hogy célszemély küldtem neked egy MMS-t. OK. Várakozás. Aztán jött a telómra a válasz: nem lehetett elküldeni. Megint. Megint. Célszemély újabb hívása után: gyere a számítógéphez, a kirándulásról készített fotót átküldöm Skype-vel. Átküldtem. Odaért azonnal.

Lehangoló. Azt mondják szolgáltató-specifikus a dolog. Meg azt, hogy csak annak küldjek, akiről tudom, hogy a telefonja MMS-képes, meg tudom azt is, hogy jól van beállítva, mert ha nem, a visszajelzésből nem derül ki a konkrét ok, csak annyi, hogy nem lehetett továbbítani. Hiába mondom, hogy, de uraim mindezek a feltételek együttesen adottak mégse megy el. Akkor a telefonom nincs jól beállítva. Tessék, ellenőrizze. Nahát ... ez rendben van. Akkor mindig olyankor próbálkoztam, amikor túlterhelt volt a rendszer.

Már megint oda jutottunk, ahová az SMS-ek esetében is. Valami itt nem stimmel!
Az MMSC meg szerintem nagy trükk. Az MMS feladó mindenképpen fizet az elküldött MMS-ért, a fogadó meg a plusz hívásért, ha egyáltalán veszi a fáradtságot a megtekintéshez. Egy rókáról két bőr, és mindez a felhasználók érdekében!
Az biztos, hogy az MMS-ben elküldhető tételek esetében még a posta is megbízhatóbb. (A posta esetében 99,99 % a találati arány. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy levél nem jut el a címzetthez.) Az elküldött képek, zenék 2 napon belül ott vannak a címzett postaládájában (ha otthon van közben, ha nem!), ráadásul esetleg olcsóbban, de mondjuk, 2 nap mégiscsak 2 nap!
DE ott az internet, a havi előfizetés mellett INGYEN elküldöm a képeket, vagy a zenéket, sőt az akármiket is! Ez már tényleg egybevethető, mert ehhez is csak annyi kell, hogy a címzett bekapcsolja a gépét, és fellépjen a NET-re. Ehhez meg mondjuk rácsörgök. (Vagy küldök egy SMS-t.)
És az internet esetében 100%-osan megbízható információkkal rendelkezem a címzett éppen aktuális fogadókészségéről. No de mi az, ami itt nem stimmel? Egyszerű a magyarázat. A jelenlegi GPRS rendszer "kevés" az egyre népszerűbb MMS-forgalom és az egyre sűrűbb beszédforgalom együttes lebonyolítására. Az MMS majd csak a 3G idején lesz igazán használható.Megítélésem szerint az MMS forgalom mindenekelőtt a hálózatüzemeltetők számára üzlet, és csak másodsorban haszon a felhasználók számára a jelenlegi GPRS feltételek mellett.

Amire a hálózatüzemeltetőnek nincs ideje, arra ott vannak a különféle kis kft-k, amelyek szép számmal ajánlják mindenféle választékukat most már nem csak emeltdíjas SMS-ben, hanem emelt díjas MMS-ben is.

Az MMS sok pozitív újdonsága mellett megjelent egy igen komoly jövőbeni kihívás: a vírusok.
Az F-Secure szakemberei 2005. március 7-én délután észlelték az első MMS vírust, a Commwarriort. A Symbian Series 60 operációs rendszeren futó mobil készülékeket, azaz az intelligens mobiltelefonokat fenyegeti a vírus. A Commwarrior a készülék telefonkönyvében szereplő telefonszámokra és e-mail címekre véletlenszerűen multimédiás üzeneteket (MMS-eket) küld, ami által megsokszorozhatja a gyanútlan felhasználó telefonszámláját. A Commwarrior - a tavaly már detektált Cabirhoz hasonlóan - Bluetooth kapcsolaton keresztül is terjed, aminek következtében a készülék akkumulátora a szokásosnál lényegesen gyorsabban merül le.
Egy hivatalos hír: 2006. január 11. 18:45. Az MMS-ek 5%-a vírussal fertőzött. Az operációs rendszert nem futtató mobiltelefonokat (egyelőre) vírusveszély nem fenyegeti. De a lehetőség távlatilag nem zárható ki. Azon mobilok esetében amelyeknél a külső alkalmazás nem fér hozzá a telefon szoftverének egyes részeihez a vírusveszély nulla. De azok esetében amelyeknél – az alkalmazások lehetőségeinek kiterjesztése céljából – külső alkalmazással hozzá lehet férni a mobil belső szoftveréhez, csak idő kérdése, hogy valakik mobiltípus-függő rosszindulatú alkalmazást hozzanak létre.

folytatás

- agravius -