A SEria.hu a SONY márka mobiltelefonos barátainak oldala.

---

A "SONY" a Sony Corporation, Japán bejegyzett kereskedelmi márkája.

---

Az oldalunkon említett make.believe, Xperia, Walkman, Cyber-shot, Exmor'R és más Trade Mark védjegyek és logók a SONY tulajdonát képezik. Ezeket ™ hivatkozással nem jelöljük oldalunkon.

A bootloader - nyissuk vagy ne nyissuk?

Két mostanában gyakran használt fogalomról nagyon alapfokon és kezdőknak: mi a bootloader és mi a kernel?

Biztosan sok helyen olvastunk már az Android operációs rendszer nyíltságáról. Ez teszi lehetővé a széleskörű felhasználását különböző eszközök esetében. Manapság kedvenc zöldrobotos rendszerünk már nem csak a mobileszközeinken van jelen, hanem autókban, televíziókban, sőt akár orvosi eszközökön is.

Egyre több gyártó, legyen az mobiltelefongyártó, autógyár, TV gyártó, és sok minden más kütyü gyártó kezdi felismerni az Android nyíltságában rejlő lehetőségeket. A nyíltság elvileg azt jelenti, hogy az operációs rendszert mindenki szabadon felhasználhatja, módosíthatja saját igényeinek megfelelően - saját maga számára (!), de üzleti célból csakis a Google szerződésbe foglalt engedélyével rendelkező gyártók.

Nézzük meg picit részletesebben, hogyan épül fel az operációs rendszer a mobiltelefonok világában, és hogyan teszik a gyártók egyedivé készülékeiket.

Először is az Android operációs rendszer a Google tulajdonában áll, kézben tartják a fejlesztést, és folyamatosan adják át az újabb alapverziókat a gyártóknak, szerződéses partnereiknek. Ezeket a verziókat tehát megkapják a gyártók, ők saját fantáziájukra hagyatkozva elkészítik rá a saját felhasználói felületüket. Megoldják a gyártókként különböző szenzorok, hardveres elemek működtetését, elkészítik és illesztik a saját szoftveres megoldásaikat, hozzátesznek plusz dolgokat amikkel megpróbálnak különbözni a többi gyártótól. Bizonyos extra funkciók csak egy adott gyártó adott készülékén vagy készülékcsaládján érhetők el, mint például a Sony Ericsson Timescape alkalmazása. Ha átgondoljuk az egész rendszer működését, a saját felületek megvalósítását, akkor máris derenghet bennünk, hogy a gyártók miért nem favorizálják ha a bootloader nyitásával hozzáférhetnénk saját átdolgozott rendszerükhöz. Nyilván semelyik gyártó nem szeretné a saját fejlesztéseit máshol viszontlátni, hiszen ők nem kevés pénzt, időt öltek bele saját felületük, saját alkalmazásaik elkészítésébe, amitől az egyedivé vált.

Fontosnak tartom megemlíteni a Sony Ericsson hivatalos hozzáállását a bootloader nyitáshoz. A következő néhány sor csak a legfontosabb dolgokat emeli ki, a teljes tudnivalókat tartalmazó oldalt a következő címen lehet elérni: www.unlockbootloader.sonyericsson.com. (UPDATE: A 2011-es modellek esetében (lásd a fentebb olvasható felsorolást) pedig ajánlatos volt elátogatni a Sony Ericsson ezzel foglalkozó oldalára a részletes leírásért, de ez a Sony oldalain már nem érhető el...)

A gyártó hivatalosan a következő modellek esetében teszi elérhetővé a bootloader nyitásának tehetőségét: Xperia Play, Xperia arc, Xperia arc S, Xperia neo, Xperia neo V, Xperia pro, Xperia mini pro, Xperia mini, Xperia ray, Xperia active, és Live with Walkman. (Ez a jelenleg adott hivatalos felsorolás, azaz: 2011.12. hó!)
Felhívnám mindenki figyelmét, hogy a folyamat veszélyeket rejt magában, könnyen használhatatlanná tehetjük szeretett készülékünket!

A gyártó a bootloader nyitásával lehetővé teszi egyedi, nem a saját fejlesztői gárda által készített és fejlesztett ROM-ok használatát. Éppen emiatt tudomásul kell vennünk, hogy ezek után már nem tud (még pontosabban: ha akarna sem tudna) felelősséget vállalni a készülék működését illetően, hiszen nem az eredetileg a vásárláskor használatunkba adott OS fut ezt követően a készülékeken. Ennek egyedi tartalmát a gyártó nem is ismerheti, hiszen honnan tudná, hogy mi történt, milyen beavatkozás okoz zavarokat a bootloader megnyitása után. Ezért teljesen nyilvánvaló, hogy az egész folyamat teljes garanciavesztéssel jár!

Az egyedi ROM-ok és kernelek azonnali vagy lappangó veszélyt hordozhatnak magukban, fizikai károsodást is szenvedhet a készülék, jól jegyezzük meg tehát, hogy a custom ROM-ok helytelen működéséből fakadó károkért a Sony Ericssont semmiféle felelősség nem terheli!

A gyártó csakis fejlesztői célokkal támogatja a bootloader nyitását, ez átlagos felkészültségű felhasználóknak nem ajánlott, de még azoknak sem, akikben túlteng az önbizalom és magukról úgy vélik, hogy ismereteik átlag felettiek! Csak annak ajánljhatjuk a próbálkozást aki a sok-sok témábavágó cikket, a mások hiteles tapasztalatairól szóló beszámolókat, az egyes fórumokban olvasható leírásokat, és azok buktatóiról megjelent válaszokat alaposan áttanulmányozta, és ezek alapján elméletileg valóban felkészült a feladatra.

Ha mégis úgy döntünk, hogy belevágunk, akkor tisztában kell lennünk néhány fontos dologgal ami a későbbiekben befolyásolhatja a készülékünk használatát. A garanciavesztésen kívűl még le kell mondanunk a DRM-mel ellátott tartalmak használatáról. (DRM = Digital Rights Management = digitális szerzői jogkezelés, konkrét formájában: digitális titkosítással védett tartalmak.) Tehát például nem lesz többé lehetőségünk a gyártó által előtelepített Track ID használatára, nem használhatjuk majd a Facebook Inside bizonyos funkcióit, mint például a zenelejátszón belüli lájkolási lehetőséget. Továbbá fontos azt is tudnunk, hogy nem lesz lehetőségünk a későbbiekben a gyári frissítőprogramokkal való frissítésre sem, az újabb frissítések telepítéséről egyéb alternatív módon kell gondoskodnuk, de ha már kinyitottuk a bootloadert akkor valószínűleg a birtokában vagyunk a megfelelő tudásnak, mellyel megoldhatjuk ezt a problémát.

Először is szeretnék egy hatalmas pirospontot bevésni a Sony Ericsson képzeletbeli üzenőfüzetébe, amiért ezt lehetővé tette nekünk. Félve jegyezném meg, hogy ők voltak az elsők akik ezt megtették, azóta, felmérve az igényeket, több gyártó is megtette ezt bizonyos készülékein.
A bootloader nyitása csak gyári független telefonokon érhető el. A 2010-es modellek esetében lehetőségünk van hálózatfüggő készülékek nyitására is, azonban ezen modellek nyitását a Sony Ericsson nem támogatja és saját fejlesztéseinek védelmében ellenzi.
Említettem, hogy a garanciális ügyintézésért biztosan nem kell sorbaállnunk, ugyanis ez azonnali garanciavesztéssel jár. A folyamat végrehajtása közben nagyon figyeljünk oda mert könnyen egy olyan eszköz válhat szeretett és drága pénzért megvásárolt mobilunkból, amely csak a szomszéd macskájának a kerítésünkről való lesegítését teszi lehetővé, esetleg egy pofás levélnehezékként folytatja útját az enyészet felé.

Térjünk rá a bootloader fogalmára és a különböző kernelekre. Amióta a Sony Ericsson hivatalosan lehetővé tette a 2011-es modellsorozat bootloader nyitását, azóta - tapasztaljuk - többeket foglalkoztat a dolog, bár nem tudják, hogy mi is ez tulajdonképpen.

Nos a közhiedelemmel ellentétben a bootloader nem egy kis manó aki a telefonunkban rejtőzik, vagy csodafegyver amivel mindent megoldunk. A bootloader a készülékünk flash partíciója, ami kóddal van lezárva, amikor a nyitásról beszélünk tulajdonképpen ezt a kódot oldjuk fel. Ebbe a flash partícióba települ a kernel. A kernel feladata a készülék alapvető funkcióinak a vezérlése, a processzor és a vele összefüggő elemek viselkedésének felügyelete és irányítása. (A kernelnek létezik ettől alaposabb definíciója is, de itt - mivel cikkünk a teljesen kezdőknek szól - ettől eltekintünk.)
A kernel cseréjével szerencsés esetben néhány új funkcióval bővíthetjük telefonunk képességeit. A 2011-es modellsorozat esetében túl sok lényeges változást egyelőre nem tudunk elérni, azonban a régebbi modellekből, némi többlet teljesítményt és valóban új funkciókat hozhatunk ki.

Említsük meg vázlatosan a 2010-es modellsorozat (X10, X8, X10 mini és X10 mini pro) kernel-cserével lehetséges változtatásait, de előtte ismételten fel kell hívnom mindenki figyelmét, hogy a gyártó nem tette lehetővé ezen modellek hivatalos bootloader nyitását.
Tehát vegyünk alapul egy régebbi modellt és cseréljünk rajta elméletben kernelt. Az új funkciók listája: processzor órajelének növelése, netfilter támogatás, governorok, különbőző fájlrendszerek támogatása, mobilinternetünk kábelen vagy WI-FI-n keresztüli megosztása. Fussuk át egy kicsit részletesebben a listát.

Úgy gondolom a processzor órajelének emeléséről nem kell túl sokat beszélnem, lehetőségünk van a gyári 600 MHz-től egy picit eltérnünk felfelé, így némileg gyorsabbá téve mobilunkat, de vigyázzunk, nehogy a túl magas frekvenciától serpenyőt megszégyenítő hőmérsékletre emelkedjen mobilunk hőtermelése. Gyorsíthatunk tehát elméletileg, de mobilunk veszélyeztetése nélkül nem jutunk túl nagy sebesség-növekményhez, a 600 MHz-ből nem fogunk 1 GHz-et csinálni. Az a maximum néhány tíz MHz amit a "túlhúzással" nyerünk még nem lesz elégséges a legfrissebb 3D-s játékok gördülékeny futtatásához, sőt éppen ezek futtatási kísérletei fogják esetleg megégetni chipsetünket. (Itt említenék egy tanulságos esetet. A Youtube-on megjelent egy nevezetes videó, amiben egy "zseniális" overclocker hihetetlen sebességre gyorsította mobilját (ez nem Sony Ericsson modell volt), be is mutatta a félelmetes benchmark eredményeit, gondolom irígyelte a fél világ. A videó alján megtalálható volt weblapjának címe is, ahol aztán kiderült, hogy a mobilja 14 órát üzemelt ezen a sebességen, aztán sem ezen, sem semmilyen órajelen többet nem. Beszámolójából kiderült, hogy készülékén (nyilván a tokozáson) még csak nem is érzékelt jelentős melegedést, mégis leállt végleg, egyszer és mindörökre. Sejthetjük, hogy a CPU órajeleknek más összefüggései is vannak mintsem az ő órajele önmagában, lehet, hogy a CPU tartalékai bírták volna, de a belső memória vagy más elem meg nem..).

Netfilter támogatással lehetőségünk van tűzfalat használni, így csak azokat a programokat kiengedni a világhálóra, amelyek ténylegesen igénylik azt. A különböző fájlrendszerek használata egy átlagos felhasználónak nem hoz sok újdonságot, de innentől kezdve lehetőségünk van különféle fájlrendszerek használatára.

Végül pedig elérkeztünk ahhoz a funkcióhoz, amit nagyon sokan hiányoltak a 2010-es modellsorozatból, ez pedíg nem más mint internetünk megosztása más eszközökkel. Ez a funkció az Android 2.2-es verzójával vált elérhetővé, segítségével mobilinternet hozzáférésünket USB kábelen vagy vezeték nélkül, Wi-FI-n továbbíthatjuk a kívánt eszközhöz.

A különböző modellek nyitási folyamatára szándékosan nem térek ki, aki úgy dönt, hogy belevág, az a fórumban talál leírást a nyitás folyamatához, UPDATE: A 2011-es modellek esetében (lásd a fentebb olvasható felsorolást) pedig ajánlatos volt elátogatni a Sony Ericsson ezzel foglalkozó oldalára a részletes leírásért, de ez a Sony oldalain már nem érhető el..

- biker1988 -

2011.12.23.